Beszakadtak a beruházások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ötödével zuhant vissza a magyarországi invesztíciók volumene a második negyedévben. Az ok az uniós pénzekből finanszírozott projektek kifutásában keresendő. Látványos bővülést csak a sportberuházások tudtak felmutatni… Az InfoTandem infografikája.
Rekordmértékben, 20,3 százalékkal zuhantak a nemzetgazdasági beruházások 2016. második negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal fél évtizedre visszamenő negyedéves volumenindexei között még megközelítőleg sem találni ekkora visszaesést az előző év azonos időszakával összevetve. Ugyanez az első három hónap mélyrepüléséről is elmondható lett volna a maga idejében, de az akkori 12,6 százalékos mínusz ma már elhalványul az április–júniusi beszakadás fényében. A fő ok mindkét esetben ugyanaz: befejeződött jó néhány uniós forrásból finanszírozott fejlesztés, újak pedig nem indultak kellő számban és értékben. Féléves összesítésben ez 17,3 százalékos lejtmenetnek felel meg a hazai invesztíciók volumenét tekintve.
Az uniós projektek kifutása a legsúlyosabban a költségvetési szervek beruházásait érintette, ebben a szegmensben kevesebb mint felére olvadt a volumen: 53 százalékos csökkenést regisztráltak. Főként az állami tulajdonú vállalkozások visszafogott aktivitása miatt azonban a versenyszektor is megsínylette a helyzetet, a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében is 18 százalékkal apadt a beruházási teljesítmény.
Nemzetgazdasági áganként eltérő a kép: brutális visszaesésre, stagnálásra és emelkedésre is akad példa. Az egyik legsúlyosabb, 65 százalékos mínuszt a szállítás, raktározás terén voltak kénytelenek elkönyvelni, miután befejeződtek azok az EU-pénzekből fedezett útépítések és útfelújítások, amelyek korábban megnyomták a számokat. Ennél durvább helyzettel csak a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban szembesültek: a 70,6 százalékos beomlást szintén főként uniós projektek (ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő invesztíciók) lezárulása váltotta ki. Hasonló okok keresendők a humán-egészségügyi és szociális ellátás 50,1 százalékos mínusza és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 37,4 százalékos csökkenése mögött is.
Stagnálás-közeli (néhány százalékos növekedést felmutató) helyzet rajzolódik ki az ingatlanügyleteknél, a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás terén. A jó hír az, hogy a nemzetgazdasági beruházások több mint egyharmadát adó feldolgozóipar fejlesztései kétszámjegyű mértékben, 11,1 százalékkal erősödni tudtak, köszönhetően egy-egy nagyobb projekt beindulásának. A 15,6 százalékos bővülést felmutató pénzügyi, biztosítási tevékenység mutatóit részben a korábbi években elhalasztott fiókfelújítási munkálatok dobták meg.
Elsőre igazi kuriózumnak hat, hogy a beruházások volumene messze a legnagyobb mértékben, 25,9 százalékkal a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban emelkedett az idei második negyedévben (sőt, itt az első három hónapban még nagyobb volt a tempó, akkor 27,1 százalékos száguldást mértek). Amikor azonban kiderül, hogy mindezt a sporttal kapcsolatos nagyberuházások okozták, gyorsan összeáll a kép…
