BKIK: a fővárosi vállalkozásoknak kevés a tartaléka Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fővárosi vállalkozásoknak kevés a tartaléka, 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendővel rendelkezik – közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hétfőn kutatásának megállapítását.

A kamara 21 iparágban 3440 fővárosi céget kérdezett meg a koronavírus-járvány gazdasági hatásáról, a felmérésben résztvevők 80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt.

A felmérés szerint a fővárosban a válság a vállalkozások 93 százalékára negatív hatással volt, legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a turizmus és szálláshely szolgáltatás, a személyszállítás és taxi-szolgáltatás, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves vállalkozások, a szépségipar, a művészet, szórakoztatás és kultúra, a sport és szabadidős szolgáltatások, valamint a gépipar.

Helyzetét minden ötödik vállalkozás nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak értékelte, a legsérülékenyebbek a minimális tartalékkal rendelkező mikrovállalkozások. A nagyobb vállalkozások pénzügyi stabilitása lényegesen jobb, de egy elhúzódó válság akár a közepes cégek jelentős részét is bajba sodorhatja – írja a BKIK.

A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés. A leggyakoribb válságreakció a vállalkozás részleges, vagy teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt. A munkaidő és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett a cégek 14 százalékánál, 17 százalék fizetés nélküli, 10 százalék fizetett szabadságra küldte az alkalmazottakat. A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, elsősorban a munkarend megváltoztatása.

A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések alapján a cégek legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra, a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok a 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek, ők 15-46 százalékos elbocsátási arányt, és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés- vagy munkaidő-csökkentést jósolnak.

A kamara szerint a fővárosi cégek likviditási helyzete meglehetősen aggasztó, 16 százalékuknak már elfogytak a tartalékai. Ha a válság minimum további 4 hónapig tart – ahogyan azt a megkérdezettek legoptimistább esetben valószínűsítik -, és a cégek nem kapnak jelentős támogatást, akkor a kétharmaduk maradna tartalék nélkül, 6 hónapnál hosszabb válság esetén alig 8 százalékuk tudná önerőből finanszírozni vállalkozását – közölte a kamara.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Egyszerűsödhet az ESG szabályozás

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Prohuman: egyszerre terjed majd az AI és az emberközpontúság a munkahelyeken

Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Az ország vezető HR-szolgáltatójának első embere szerint az AI szerepe nőni fog, de ez pozitív hatással lesz a munka világára, sőt, gyorsíthatja a HR emberközpontúbbá válását. A legtöbb magyar vállalkozásnak továbbra is a megfelelő munkatársak megtalálása és megőrzése jelenti a legnagyobb kihívást, és bár a konjunktúra és dekonjunktúra hullámai átmenetileg növelhetik vagy csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet, ez a kihívás várhatóan hosszú távon is velünk marad. És nem csak Magyarországon – a demográfiai változások miatt világszerte ez lesz a helyzet.

2024. december 2.

Digitális fizetési megoldások alakítják a vásárlók döntéseit

A digitális fizetési megoldások rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg azt, hogy miként kezeljük a pénzügyeinket. Már nem csak a készpénzt felváltó bankkártya típusok, hanem a mobilfizetés, az azonnali utalások és az új generációs BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldások színesítik a palettát. Vásárlások, előfizetések, számlák, hitelek – mit hogyan fizetünk? Megjelent a PwC Magyarország Digitális Pénzügyi Körkép kutatása a fizetés-technológiai piac jelenéről és jövőjéről.