Brüsszel kifogásolja a német útdíjat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Németország ellen az Európai Bizottság, mert diszkriminatívnak tartja a múlt héten törvénybe iktatott útdíjszabályozást.


Németország úgy vezetett be útdíjat, hogy az ott bejegyzett autók tulajdonosai levonhatják az összeget a gépjármű után fizetendő adóból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a külföldi autósok fizetnek díjat, ami az uniós jog által tiltott diszkrimináció. A németekkel szembeni kivételezés mellett Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a jellemzően külföldiek által vásárolt, rövid időre szóló matricák ára szerinte aránytalanul magas.

Az útdíj kialakítása nem véletlenül alakult így. A tervet 2013-ban jelentették be, főleg Bajorország konzervatív vezetésének szorgalmazására. A politikai cél pedig deklaráltan az volt, hogy a Németországon nagy számban átutazó külföldi autósok is járuljanak hozzá az egyébként mostanáig teljesen ingyenes német autópálya-hálózat fenntartásához.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Brüsszel már akkor jelezte, hogy ha ez ebben a formában valósul meg, akkor ütközni fog az uniós joggal. Most, hogy a törvényt ki is hirdették, a testület sajnálattal vette tudomásul, hogy fő aggályait nem sikerült orvosolni.

„A bizottság álláspontja az, hogy az új útdíjfizetési rendszer, amelyet időnként a külföldiek díjának is neveznek, nagyobb terhet ró az uniós külföldiekre, mint a németekre” – állapítja meg a brüsszeli testület, emlékeztetve, hogy Ausztriában és Szlovéniában is sikerült olyan rendszert kialakítani, amely végül nem tartalmaz ilyen diszkriminatív előírást.

Egy neve mellőzését kérő forrás korábban azt is elmondta, hogy a bizottság azt szeretné, ha Németország olyan autópályadíjat vezetne be, amely más országok számára is példaként szolgálhat. A forrás úgy vélekedett, hogy például az áthaladó autósok által használt autópályákat fizetőssé lehetne tenni, miközben a jellemzően a helyiek által ingázásra használt városkörnyéki szakaszokat és elkerülő utakat nem tennék díjkötelessé.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

2024. első három negyedévében a közép- és kelet európai befektetési volumen mintegy 24%-kal nőtt éves szinten

A közép- és kelet európai (CEE) befektetési volumen 2024 első három negyedévében elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24%-os növekedést jelent. Ez összhangban áll az európai és globális piacok fellendülésével a 2023 utáni lassulást követően. Az év végi volumenek elérhetik a 7–7,5 milliárd eurót, ami még így is körülbelül 30%-kal marad el a 10 éves átlagtól – derül ki a Colliers legfrissebb „Q1-Q3 CEE Investment Scene” című regionális jelentéséből.

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes.

2024. november 27.

Az UniCredit Bank is áthárítja februártól a tranzakciós illeték emelését

Most közzétett hirdetménye szerint az átutalásokra, csoportos beszedésekre egy plusz díjat vezet be 2025. február 1-től az UniCredit Bank az Ikon Plusz számlacsomagjában, a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Az állami elvonás megemelkedésének dacára megmarad ugyanakkor a Mobil Aktív Plusz számla korlátlanul díjmentes átutalási lehetősége mobilapplikációval – értesült a BiztosDöntés.hu.