Coface: a cégek régiós rangsorát a lengyel PKN Orlen vezeti, dobogós a Mol

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Coface most 15. alkalommal mutatja be éves tanulmányát az 500 legnagyobb közép-kelet-európai vállalatról. A Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalkozásokat a forgalmuk alapján rangsorolja, és további tényezőket elemez, mint például az alkalmazottak száma, a vállalatok tevékenysége, az ágazatok és a piacok, valamint a Coface vállalati hitelminősítései. A CEE Top 500 cég gazdasági teljesítménye reprezentatív mutatóként szolgál az egész régió piaci trendjeire.

Bár a koronavírus-járvány negatív hatásaiból kilábaltak a cégek, az év elején a közép- és kelet-európai régió kihívásai számos ágazatban folyamatos nehézségeket jelentettek a vállalkozásoknak. „Ezután a régiót Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója sújtotta, ami humanitárius és gazdasági válsághoz vezetett. Ez költségnövekedést eredményezett, különösen az energiahordozók esetében, valamint hiányt a termelési összetevőkben és zavarokat az ellátási láncokban” – magyarázza a régió fejlődését Grzegorz Sielewicz, a Coface nemzetközi hitelbiztosító közép- és kelet-európai regionális közgazdásza: „E kihívások ellenére a közép-kelet-európai régiónak 2022-ben még mindig sikerült stabil, 4 százalékos GDP-növekedést elérnie az előző évi 6,2 százalék után, amit a növekvő készletek és az erőteljes belföldi kereslet támogatott.”

A top 500 cég forgalma, nettó nyeresége és foglalkoztatottainak száma is nőtt

„A makrogazdasági környezet és a növekvő költségek termékeny talajt biztosítottak az üzleti forgalom növekedéséhez. A régió legnagyobb vállalatait tartalmazó 2022-es rangsor eredményei megerősítik ezt a tendenciát” – magyarázza a tanulmány által felvázolt pozitív képet Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója.

Az 500 vállalat összforgalma 39,8 százalékkal, 1,1 billió euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség 46,5 százalékkal 54,745 millióra nőtt. Emellett az 500 vállalat 2,3 millió embert foglalkoztatott, ez 3,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Milyen a magyar helyzet?

“Magyarország, mint a közép-európai régió vérkeringésének szerves része, természetesen hasonló pályát járt be 2022-ben, mint régiós társai. Egyéb specifikumoktól eltekintve, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően azonban más szempontból is megszenvedte az Ukrajnában zajló háborút, elég, ha csak az egyik legstabilabb szektornak számító mezőgazdaságban okozott gabonapiaci anomáliát említjük, az egyébként is megdrágult finanszírozási környezetben. 2022-ben a nagyvállalati kategóriában elért eredmények elvitathatatlanok, azonban részleteiben sokkal árnyaltabb a kép” – mondta Ficsor Dezső, a Coface magyarországi leányvállalatának vezető elemzője. A villamosenergia és a földgáz árakra jellemző turbulenciák alapjaiban forgatták fel a piacokat, okozva olyan helyezeteket (gyárleállás, működés csökkentett kapacitással), melyekre az esetleges hosszú távú szerződések sem bizonyultak orvosságnak. A hirtelen megnövekedett költségek továbbhárítása kevésbé egyszerű és gyors folyamat, ami sok esetben az első félévben elért eredmények elpárolgását okozhatta az év végére. Mindeközben az inflációs hatások miatt a vállalatok kénytelenek voltak akár az év folyamán több ízben is bért emelni, hogy megtartsák stratégiai állományukat, az egyébként is problémás munkaerőpiaci helyzetben. “Az idei évben, de előreláthatóan már 2024-ben is, a fogyasztás visszaesésének képében jelentkezik erősebben a következő probléma, egy olyan belső és külső gazdasági környezetben (magas kamatkörnyezet, beruházások visszafogása), amikor ugyan az energia és nyersanyagárak már csökkentek, de jóval magasabbak a korábbi szinteknél és a fogyasztói hajlandóság, illetve képesség egyelőre folyamatosan gyengül. Nem kérdés, hogy a nagyvállalatok hosszabb távú sikere egyenes arányban van a kis-és középvállalatok eredményességével, márpedig a jelen kilátások szerint, a korábbi években nem takarékoskodó, tartalékot nem képező piaci szereplők kilátásai nem túl biztatóak. 2024-ben talán a második félév hozhat pozitív fordulatot, amennyiben optimizmusunkat nem szorítjuk háttérbe” – tette hozzá.

Toplista ötszáz nagyvállalatról

A Coface régiós Top 500-as rangsorát továbbra is a PKN Orlen vezeti, és az előző évi 52 százalékos növekedést követően 111 százalékos forgalomnövekedéssel jelentősen megerősítette helyezését. A második helyen ál a cseh RWE. Majd a magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, a Mol következik, amely az egy évvel korábbi listán is harmadik volt. A negyedik pozícióban szintén egy magyar vállalat áll, az MVM. Ötödik a cseh Skoda Auto, a hatodik a Jeronimo Martins Polska kiskereskedelmi lánc. A lengyel PGE energetikai vállalat a hetedik. E vállalatok mindegyike 2022-ben magasabb árbevételt ért el az előző évhez képest, az olyan villamosenergia-kereskedelmi vállalatok, mint az RWE és az MVM még három számjegyű árbevétel-növekedésről is beszámoltak. Ezzel szemben az autóipari szektor ezúttal kevésbé képviseltette magát a top 10-ben.

Néhány vállalat felülmúlta versenytársait, és sikeresebbnek bizonyult, mint az előző évben. Ebbe a csoportba főként olyan vállalatok tartoznak, amelyek különösen jól tükrözték a gazdasági helyzetet, azaz profitáltak a nyersanyagárak folyamatos emelkedéséből. Ide tartoznak a villamosenergia-kereskedelemmel és szállítással foglalkozó vállalatok, valamint a petrolkémiai cégek, mint például a bolgár TETs Maritsa Iztok 2 (139.), amely a forgalom 199%-os növekedésének köszönhetően 256 helyet lépett előre, a horvát Petrol (263.), amely 231 helyet lépett előre, valamint a litván Ignitis UAB (80.), amely 214 helyet lépett előre, és a román Tinmar Energy (165.), amely 202 helyet lépett előre a rangsorban.

Ágazatok: Változások az élmezőnyben

A régió legnagyobb vállalatai által képviselt három kulcsfontosságú ágazat továbbra is jelentős, közel 58 százalékos részesedést képvisel az elért bevételekből. Az ágazatok vezető csoportja azonban ezúttal változott. A nyersanyagárak szárnyalása az energiát előállító és kereskedő vállalatok forgalmának megugrását eredményezte. Ezért 2022-ben a közművek és közszolgáltatások, valamint az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar ágazatai könyvelhették el a legnagyobb forgalomnövekedést, mégpedig 64,1 százalékkal, illetve 60,9 százalékkal. Ezután a mezőgazdasági nyersanyagok és a különböző egyéb inputok árai is szárnyaltak, és minden ágazat kétszámjegyű dinamikát mutatott a forgalomnövekedésben, kivéve az építőipart, amely 8,1 százalékos növekedést jelentett.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat ismét a legnagyobb a CEE Top 500 rangsorban. Az ágazatban nőtt a legnagyobb mértékben a nettó nyereség, több mint 100 százalékkal, mivel az emelkedő kőolaj- és földgázárak a folyamatos kihívások ellenére a finomítói árréseken keresztül nyereségtermelésre adtak lehetőséget. A közüzemi és közszolgáltatási ágazat a negyedikről a második helyre lépett előre a rendkívüli – több mint 64 százalékos – bevételnövekedésnek köszönhetően. Az előző évhez képest ez az ágazat 15-tel növelte képviseletét a jelenlegi rangsorban, így ez a legnagyobb növekedés az összes ágazat között. Számos közüzemi és közszolgáltató vállalat állami tulajdonban van, vagy az állam a tulajdonosi struktúra részeként vesz részt benne.

Bár az autóipar és szállítás továbbra is a vezető ágazatok között van, kihívásokkal szembesült. Többek között – a világjárvány és az ellátási lánc problémái miatt – csökkent a kereslet, ami a forgalom és a nyereség némi növekedése ellenére is bevételcsökkenést eredményezett. Az iparág négy országban továbbra is meghatározó: Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

Kulcsszerepben az export

Grzegorz Sielewicz közölte: „A közép- és kelet-európai országok megőrizték aktív exportőr szerepüket, elsősorban Nyugat-Európába, és közvetlen szállítások és az ellátási láncban való részvétel révén távolabbi célállomásokra is kiterjesztették exportjukat. A fő kockázatot 2023-ban azonban a nyugat-európai, különösen a németországi kihívásokkal teli külső gazdasági környezet jelenti, amely a gyenge gazdasági aktivitás és a visszafogott világkereskedelem miatt hatással lehet a KKE-országokra. Ennek ellenére a következő negyedévekben fokozatos fellendülés várható. Bár a háztartások fogyasztását az infláció és a magasabb kamatlábak befolyásolták, a dezinfláció és a továbbra is erős munkaerőpiac hatására fokozatosan hozzájárul majd a növekedéshez.”

Jarosław Jaworski hozzáfűzte: „Ha a külgazdasági helyzet is javul, a fellendüléshez vezető út egyértelmű lenne, és a közép- és kelet-európai országok ismét a potenciáljuknak megfelelő növekedési ütemeket könyvelhetnének el. A vállalati likviditást azonban kihívások érhetik. A támogatási intézkedések megszűnésével a vállalati fizetésképtelenségek már megnövekedtek, és a makrogazdasági visszaesés miatt meghaladták a járvány előtti szintet.”