Csak az EU lendíthet az építőiparon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az erre az uniós költségvetési ciklusra meghatározott EU-forrásokat – azt a több milliárd forintot, ami még építésre költhető – maradéktalanul fel kell használni annak érdekében, hogy ne csökkenjen tovább az építőipar teljesítménye – mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.


Az építőipar teljesítménye 2006 óta csökken, tavaly 7,8 százalékos eséssel 1 milliárd 687 millió forintot tett ki. Az építőipari árak 2,2 százalékkal nőttek a múlt évben, míg az infláció 3,9 százalék volt. Emiatt tovább csökkent az építőipar nyereségessége.

Az EU-támogatások felhasználását nehezíti az, hogy a pályázatokon meghatározott érték akár 3 év múlva is változatlan, amiből nem építhető meg az adott épület. Új, kedvezőbb előírás, hogy ez az időszak nem lehet egy évnél hosszabb – mondta Tolnay Tibor.

További gondot jelent, hogy a támogatás euróban meghatározott, a kivitelezőkkel viszont forintban születnek a szerződések, így az árfolyam-ingadozáson veszíthet a kivitelező. Jobb lenne a kivitelezői szerződéseket is euróban kötni – javasolta az ÉVOSZ elnöke. Ráadásul a támogatások kifizetése lassú, így tovább növekszik a lánctartozás.

Az ágazat visszaesését a lakásépítő cégek érezték meg leginkább. Amíg 2009-ben 32 ezer, 2010-ben pedig közel 21 ezer lakás épült, addig tavaly alig több mint 12 ezer készült el. Ha mellétesszük azt, hogy 2011-ben a lakások 37 százalékát építették csak vállalkozások – az előző évi 50 százalék után –, még rosszabb a kép – mondta az ÉVOSZ elnöke.

Az ÉVOSZ év elején felmérte a tagjai idei várakozásait. A megkérdezettek 90 százaléka további árbevétel-csökkenéssel számol. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 60 százalékuknál nem éri el a 2 százalékot, az elvárt béremelést pedig csak létszámcsökkentéssel tudják elérni.

Tolnay Tibor kitért arra is, hogy nem csökken az ágazatban a feketemunka. A legális foglalkoztatásnál a minimális rezsi óradíj 1930 forint volt tavaly, de az irreális vállalkozási árak ezt „lenyomták”, vagyis a feketemunka lett gyakoribb. Megoldásként a bérterhek csökkentését jelölte meg az ÉVOSZ elnöke.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.