Csökkent az ipari termelés júliusban


2024 júliusában az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól erősítette meg pénteken kiadott második becslésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

A nyers és naptárhatással korrigált adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2023 júliusában.

A feldolgozóipari alágak közül hétben nőtt, hatban viszont visszaesett a termelés.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 júniusához viszonyítva változatlan maradt.

Az ipari export volumene 1,5 százalékkal nagyobb, ezen belül a feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,5, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 1,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az ipar belföldi értékesítése 0,8 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,4 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 25, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,2 százalékkal nagyobb volt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 10,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártás 16,0, a közúti jármű alkatrészek gyártása 2,1 százalékkal csökkent.

A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 14,9, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 13,7 százalékkal visszaesett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.