Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Történelmi rekordot értek el tavaly a beruházások, megközelítve a 6,5 ezer milliárd forintos szintet. A költségvetési szervek 59 százalékkal többet invesztáltak, mint egy évvel korábban. Az InfoTandem infografikája.
A valaha regisztrált legmagasabb szintre emelkedtek 2017-ben a magyarországi nemzetgazdasági beruházások. A Központi Statisztikai Hivatal – egyelőre előzetesen – 6439,6 milliárd forintnyi invesztícióról számolt be folyó áron, s ennél magasabb összegre eddig nem volt példa. A volumennövekedés is nagyon erős, közel 17 százalékos, ám ennél egyszer volt már meredekebb a felívelés: 2014-ben 19,3 százalékot mértek. Utána lassult a tempó, 2016-ban pedig brutális, mintegy 13 százalékos visszaesés történt. Innen – vagyis egy gyenge bázisról – indult meg a gyors felfelé kapaszkodás tavaly.
A két évvel ezelőtti kifulladás okai főként abban keresendők, hogy nagyjából akkorra fejeződtek be a 2007–2013-as uniós ciklus forrásaiból finanszírozott hazai projektek. A tavalyi látványos bővülés részben szintén az EU-támogatásoknak köszönhető; jelesül annak, hogy sorra indulnak be a 2014–2020-as költségvetési periódus új beruházásai. Ugyanakkor közrejátszott benne az is, hogy a vállalkozások a gazdasági konjunktúra hatására kapacitásbővítésbe kezdtek (miközben a jegybank által támogatott kamatkedvezményes konstrukciók elérhetővé váltak a kis- és középvállalkozások számára is), továbbá érdemben emelkedtek a lakásberuházások és az egyéb ingatlanfejlesztések is.
Az átlag mögött eltérő trendek húzódnak meg. Míg az invesztíciók több mint felét (56 százalékát) teljesítő, legalább 50 fős vállalkozások körében „csupán” 14 százalékos pluszt regisztráltak, addig a költségvetési szerveknél (amelyek jóval kisebb hányadot, 13 százalékot jegyeznek) 59 százalékos robbanást produkált a fejlesztések volumene.
Anyagi-műszaki összetétel szerint vizsgálódva, a két nagy, hasonló súlyú szegmensnél szintén erősen eltérő volt a bővülés mértéke. A folyó áron 3280 milliárd forintra rúgó építési beruházások 21,3 százalékot vertek rá az előző évi teljesítményre, a 3079 milliárdot kitevő gépberuházások viszont beérték 12,8 százalékos erősödéssel. Az előzmények azonban itt is árnyalják a képet. A gépek és berendezések ugyanis az egy évvel korábbi mélypont idején stagnálni tudtak, az építések viszont több mint 20 százalékos zuhanást követően tápászkodtak fel tavaly. Az emelkedés egyébiránt nemcsak az uniós pénzekre építő, 2017-ben felgyorsult infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhető, hanem gyárak, irodaházak, logisztikai csarnokok, kulturális és sportlétesítmények, bankfiókok és lakások építésének is. A gépek és berendezések esetében a beruházott javak kétharmada – a korábbi évekhez hasonlóan – import eredetű volt.
A nemzetgazdasági beruházások GDP-hez viszonyítva aránya 2016-ban 15,1 százalékra mérséklődött. A ráta tavaly visszakúszott ugyan 16,9 százalékig, ám még így is elmarad az ezredforduló óta eltelt évek 18 százalékos átlagától.
