Csúcson az üzleti bizalom – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rekordmagasságig emelkedett az idén tavasszal a cégvezetők helyzetértékelése és várakozásai alapján kalkulált konjunktúramutató. A legjobb hangulatban a feldolgozóipari cégek vannak. Az InfoTandem infografikája.


Ebben az évtizedben soha nem volt olyan erős az üzleti bizalom Magyarországon, mint a legfrissebb, 2018 áprilisában lezajlott megkérdezéskor. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010 óta méri fel negyedévente a vállalkozások hangulatát; ezúttal is 400 cégvezető véleményét tudakolták vállalatuk üzleti helyzetéről és kilátásairól. A vizsgált kör háromnegyede 20–249 fős kis- és középvállalkozás, a fennmaradó egynegyed pedig minimum 250 embert foglalkoztató nagyvállalat. A kapott válaszok alapján kalkulált konjunktúramutató a teljes mezőnyre, illetve csak a kkv-kra vonatkozóan is csúcsra jutott. Előbbi 39 pontig emelkedett, holott tavaly áprilisban még mindössze 21 ponton állt, míg utóbbi (a KKV Körkép Konjunktúramutató) ugyanezen periódusban 18 pontról indulva 38 pontig kapaszkodott. (Az indikátor a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége; mínusz 100 akkor lehet, ha minden cég negatívan ítéli meg a helyzetét, plusz 100 pedig akkor, ha minden szereplő pozitívan nyilatkozik konjunktúra-ügyben.)

A teljes kört ágazati bontásban vizsgálva, az idén áprilisi konjunktúramutató a feldolgozóipar esetében volt a legmagasabb (+41 pont), de szorosan ott jönnek mögötte az építőipari (+40) és a kereskedelmi (+39) cégek is. Az egyéb gazdasági szolgáltatásokban érintett vállalkozások viszont (7 pontot veszítve egyetlen negyedév alatt) meglehetősen leszakadtak tőlük a maguk +31-es mutatójával. Tulajdonosi háttér szerint nem volt különbség a szereplők között, a tisztán hazai, illetve részben vagy döntően külföldi kézben lévő vállalkozások egyaránt +39 ponton álltak. Igaz, az irány épp ellentétes: előbbieknél érdemi emelkedés, utóbbiaknál komoly visszaesés nyomán alakult ki ugyanaz a szint.

A negyedéves konjunktúramutatót olyan komponensekből számítják, mint a jelenlegi, illetve várható üzleti helyzet és jövedelmezőség, a beruházási aktivitás, a rendelésállomány, az elmúlt negyedéves és a várható termelési szint, a tervezett létszámváltozás és a remélt kapacitáskihasználás. Az almutatók alapján a menedzserek optimistábban lettek cégük várható jövedelmezőségét és jövőbeni termelési szintjét illetően, beruházási kilátásaik viszont számottevően romlottak.

A konjunktúraindikátor mellett a GVI szakemberei negyedéves Bizonytalansági Mutatót is kalkulálnak; ez a teljes körre áprilisban – 4 pontos javulás után – 28 pontos szintig süllyedt, a kkv-k vonatkozásában kevésbé, mindössze egy ponttal lett jobb januárhoz képest, s ezzel 34-ig jutott.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.