Egyéni vállalkozás szüneteltetése és újraindítása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére mindig is lehetősége volt a vállalkozóknak. Az utóbbi időben, különösen a COVID-járvány idején és talán még most is gyakran lehet hallani az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről, de szerencsére egyre több a tevékenységet folytató is. Jelen írás a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: KATA tv.) elfogadása előtt készült. A KATA tv. a bevételi értékhatárt módosította, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti adóalanyiság megszűnésével kapcsolatosan átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A további gyakorlati tudnivalókat az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet tartalmazza.

1. Általános tudnivalók

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) rendelkezik az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeiről, tagjának vagy tagjainak jogairól és kötelezettségéről.

Az idevonatkozó rendelkezések szerint a Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Nem vonatkozik az Evectv.

a) a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre;

b) a szolgáltató állatorvosi tevékenységre;

c) az ügyvédi tevékenységre;

d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre;

e) a közjegyzői tevékenységre;

f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

A b)–f) pontokban felsorolt tevékenységet folytatókról ugyancsak külön törvény rendelkezik, akik egyébként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősülnek.

Az Szja tv. 3. § 17. pontja szerint egyéni vállalkozónak minősül:

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

aa) az ingatlan-bérbeadási,

ab) a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási

tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

Ilyen például ügyvédek esetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, vagy közjegyzők esetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény.

1.1. Ki lehet egyéni vállalkozó Magyarországon?

Magyarországon egyéni vállalkozó lehet:

a) a magyar állampolgár;

b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy;

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn.

1.2. Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

Nem lehet egyéni vállalkozó:

– kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;

– akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

– akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

– aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

2. A tevékenység szüneteltetésének időkorlátja és annak bejelentése

Az Evectv. 18. §-a alapján az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább 1 hónapig, de legfeljebb 3 évig szüneteltetheti. (2021. július 1-jétől a szünetelés időtartama 2 évről 3 évre emelkedett!)

Aki pl. 2019. május 1-jén kezdte el a tevékenységét szüneteltetni, arra még a 2 éves szabály vonatkozik, azaz a tevékenységét folytatnia kellett 2021. május 1-jétől, ha nem akarta azt, hogy az egyéni vállalkozói jogállása megszűnjön.

Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai szerint szüneteltetheti. Az állategészségügyi szolgáltató a tevékenységét a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 98. § (1)–(3) bekezdései ezzel összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő, amely alapján a területi ügyvédi kamara, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetőleg a területi közjegyzői kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetőleg a közjegyzői szolgálat szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról a bejegyzést követő hó 15. napjáig köteles adatot szolgáltatni az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetőleg a közjegyző illetékes állami adóhatóságához. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a ’T106 számú nyomtatványon kell teljesíteni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását a NAV-hoz kell bejelenteni. A szüneteltetés első napja a bejelentést követő nap.

Amennyiben az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a rá vonatkozó határidő letelte előtt, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik.

2.1. A bevallás benyújtásának határideje

Az Art. 33. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenysége szünetel.

Ennek megfelelően a tevékenységét év közben szüneteltető egyéni vállalkozónak nem kell soron kívül benyújtania a személyijövedelemadó-bevallását, a bevallási határidő ilyen esetben is az adóévet követő év május 20-a.

A tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévéről a szüneteltetés megkezdését megelőző nappal megállapított (szja-, szocho-) kötelezettségeiről a tárgyévi szja-bevallásban kell számot adnia.

A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania, kivéve az szja-bevallást. Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és május 15-ei kezdetű szünetelés esetén a május 1-je és május 15-e közötti időszak.

A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtania.

Amennyiben az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak a dolgozók –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia.

A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt szünetel a biztosítás, ezért, ha a magánszemély más jogviszonyában, például munkaviszonyban nem biztosított, vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a biztosítás szünetelésének a tartamára kell megfizetni.

Amennyiben a biztosítás szünetelése hónap közben kezdődik vagy fejeződik be, akkor az adott időszakra az egészségügyi szolgáltatási járulékot a napi összeg (280 forint) alapulvételével kell a napok száma alapján meghatározni. Ha a szünetelés teljes hónapban fennáll, akkor pedig a 8400 forintos havi összeget kell leróni.

2.2. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével és megszüntetésével kapcsolatos további tudnivalók

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntethető. Abban az esetben, ha adózó az egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetésének idején úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, akkor ezt a tevékenység szüneteltetése ideje alatt is bejelentheti. Ebben az esetben az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének utolsó napjának az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének napját és nem az azt megelőző napot kell tekinteni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére értelemszerűen nincs lehetőség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak aktív állományú alkalmazottja van. Az előzőek mellett az egyéni vállalkozónak a passzív állományban lévő dolgozóival kapcsolatos, a törvényben szabályozott adókötelezettségeit a szünetelés időszakában is teljesítenie kell. Szintén a szüneteléstől függetlenül teljesítenie kell az Szja tv. 57. § (2) bekezdése szerinti adófizetési és bevallásadási kötelezettséget.

A szünetelés kezdő és záró időpontja azért is különös jelentőséggel bír, mert az Evectv. 18. § (3) bekezdése értelmében a szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

3. A tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos adózási szabályok az szja-törvény hatálya alá tartozók esetében

3.1. A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózók

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a bevételét nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nem kötelezett a magánszemély szja-bevallás benyújtására, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

a) kisvállalkozói kedvezménnyel;

b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel;

c) foglalkoztatási kedvezménnyel;

d) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét;

amelyre akkor kerülhet sor, ha ezek a kedvezmények nem váltak véglegessé.

Ebből következően, például a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak,

– amennyiben a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt;

– a kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. átsorolta a tárgyi eszközt és magáncélra használja vagy eladja);

– a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. eladta a gépet); valamint

– a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén

bevallási és adó-visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettség keletkezik az Szja tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a cél szerinti felhasználásra nyitva álló határidő.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

– befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek;

– igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Aki például 2021-ben kezdte el szüneteltetni a tevékenységét, és a kint levő bevétele a 2021. évi bevallás benyújtását követően folyt be 2022-ben, annak önálló tevékenységből származó bevételként kell kezelnie a 2022. évben befolyt összeget.

Fontos tudni, hogy a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját. Abban az esetben, ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat ugyanis a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.

Ha egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, de az adóéven belül folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 13-as lapokon mindkét időszak éves összesített adatát kell szerepeltetnie.

Az egyéni vállalkozók részére is készít adóbevallási tervezetet a NAV, de azt az adózónak jóvá kell hagynia és az egyéni vállalkozással kapcsolatos adatokkal ki kell egészítenie.

Az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha a NAV által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával (online felületen történő javításával, kiegészítésével és beküldésével) vagy adóhivatali közreműködés nélkül bevallást nyújt be. Ehhez használhatja az online felületen elérhető webes kitöltő programot (WebNYK) vagy a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető Általános Nyomtatványkitöltő programot (ÁNYK). Az egyéni vállalkozó adóbevallási tervezete május 20-ával nem válik érvényes szja-bevallássá.

PÉLDÁK

1. Vállalkozói kivét szünetelés alatt

A nyugdíjas egyéni vállalkozó 2022. április 1-jétől szünetelteti vállalkozói tevékenységét. Eddig az időpontig vállalkozói kivétet nem számolt el, de a szünetelés első hónapjában vevői kintlévőségét megkapja, bevételt szerez. Adózás szempontjából a legkedvezőbb az lenne, ha vállalkozói kivét formájában adózná le a jövedelmet, de felmerül a kérdés, hogy vállalkozói kivétet elszámolható-e, ha szünetelés alatt van a vállalkozása?

A felvetett esetben a szünetelés előtti időszakban felmerült költségek, így többek között a szünetelés előtt felvett vállalkozói kivét számolható csak el a költségek között, valamint azok a kiadások, amelyek a szünetelés előtti időszakra vonatkoznak. Ilyen eset lehet, amikor például a telefonszámla a szünetelés ideje alatt érkezik meg, de a beszélgetés még a szünetelés előtt zajlott le. A bevétel összege így vállalkozói adóalapot fog képezni.

2. Tehergépkocsi értékesítése a szünetelés alatt

Amennyiben az egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt, de a szünetelés kezdő évéről (például 2022-ről) beadandó szja-bevallásának benyújtására nyitva álló határidőig (például 2023. május 20-áig) értékesíti az egyéni vállalkozói tevékenységéhez használt, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközét, akkor a tárgyi eszköz eladási ára az egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben az értékcsökkenési leírás még el nem számolt része a költségek között elszámolható.

Ha a tárgyi eszköz eladására a bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően, de a szünetelés ideje alatt került sor 2023. május 20-a után (pl. 2023 decemberében), akkor e bevételre az önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az önálló tevékenységből származó bevételek körét az Szja tv. 2. számú melléklete határozza meg. E melléklet I.2. pontja szerint bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenérték, ha annak beszerzési, előállítási költségét a magánszemély bármely évben elszámolta a költségei között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2023. évi szja-bevallás kitöltésekor a bevételt szerepeltetni kell az önálló tevékenységből származó bevételek között. Az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben csak a tárgyévben felmerült kiadások számolhatók el.

Kiadás hiányában a bevétellel szemben legfeljebb 10 százalék igazolás nélkül elszámolható költséghányadot lehet alkalmazni, feltéve, hogy minden jövedelmét e szabály szerint állapítja meg, és a jövedelem után nemcsak 15 százalék szja-t, hanem szocho-t is kell fizetnie, ami jelenleg 13 százalék.

Az adófizetési kötelezettséget nemcsak a tárgyi eszköz eladása jelenti, hanem az is, ha azután az adózó például kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, és azt a szünetelés ideje alatt az adózó átsorolja.

Ebből következően például a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak

– a kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (például átsorolta a tárgyi eszközt és azt magáncélra használja vagy eladta);

– a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (például eladta a gépet)

bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

3.2. Az általányadózók

Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – a főszabályként alkalmazandó vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett – akkor választhat átalányadózást az adóév és a tevékenysége egészére, ha

– az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladta meg; és

– az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét.

Aki tehát átalányadózó akart lenni 2022-re, annak nem lehetett több a vállalkozói bevétele 2021-ben 20 088 000 forintnál, és 2022-ben 24 millió forint bevétele lehet. Aki a kata hatálya alól tért át 2021-ben év közben, annak a katás bevételét is figyelembe kellett vennie, amennyiben 2021-re a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta a katából való áttéréskor.

Az előzőektől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészben kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, az átalányadózást akkor választhatja, ha az adóévet megelőző évben a vállalkozói bevétele

– nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 440 000 forintot;

– a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot.

A bevételek számbavétele egyéni vállalkozók esetében az Szja tv. 4. és 10. számú melléklete szerint történhet. A vállalkozásban használt személygépkocsi és a termőföld eladási árát nem kell vállalkozói bevételnek tekinteni.

Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 24 millió forintot, illetve a kiskereskedő egyéni vállalkozói bevétele a 120 millió forintot nem haladja meg.

Az Szja tv. 50. § (8) bekezdése szerint a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Lepsényi Mária az Adó szaklap 2022/10-es számában megjelent írásában olvashat még az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről a kata hatálya alatt, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának szabályozásáról.

---