Július elsején indul az otthonfelújítási program
Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság még nem tűzte napirendjére a tevékenységre jellemző kereset megvitatását. Pénteken esedékes tehát az első olyan járulék- és szja-fizetés a vállalkozások vezetőinek, amikor legalább a szokásos piaci érték figyelembevételével kell megállapítaniuk bérjellegű kifizetésüket. Meglepő új információkat találtunk az APEH idevágó közleményében.
2010. január 1-jétől a „főfoglalkozású” biztosított társas és egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázó) havi átlagban nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie. A közreműködés díját a
vállalkozó állapítja meg magának, és erről feljegyzést kell készítenie.
Csak az ekhó-sok mentesülnek, és azok, akik a járulékbevallásban bejelentést tesznek róla, hogy tényleges jövedelmük kisebb a tevékenységre jellemző keresetnél. Nekik a járulékokat legalább a minimálbér alapján kell megfizetniük. Társas vállalkozás tagja a jövőben csak akkor vehet fel majd osztalékot, részesedést, ha a tevékenységre jellemző kereset után megfizette a közterheket. Először pénteken kell az új szabály szerint bevallani és fizetni.
Az APEH a honlapján található közleményben ad néhány fogódzót ahhoz, hogyan is kell értelmezni a tevékenységre jellemző kereset szerinti adó- és járulékfizetési szabályt. Az ajánlást átböngészve a fő kérdés megválaszolásához, vagyis hogy mennyi is a tevékenységre jellemző kereset, nem jutunk sokkal közelebb mint eddig, de van néhány olyan részletkérdés, ami eddig nem volt ismert.
A piaci viszonyoknak megfelelő díjazás nem elvárt vagy vélelmezett jövedelem, hangsúlyozza az adóhivatal a közleményében, hanem a vállalkozásban személyesen közreműködő tag által, illetve az egyéni vállalkozó által ténylegesen elért jövedelem. Kérdés, hogy jön ezzel össze a mentesség feltétele, vagyis hogyan lehetséges az, hogy valakinek kisebb a tényleges jövedelme, mint a tevékenységére jellemző kereset…
Másrészt, ha nem elvárt a jövedelem, akkor a piaci viszonyoknak megfelelő díj megállapításának első módszerénél miért abból kell kiindulni, hogy mennyit keresnek más vállalkozók?
Mint ahogy korábban megírtuk, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, Réti László szerint megadóztatni vagyont, jövedelmet vagy fogyasztást lehet és a „tevékenységre jellemző kereset” nem sorolható be egyik kategóriába sem. Ezért az ő véleménye szerint nem lehet ilyen kategória alapján adóztatni, közterhet fizettetni. Bízott benne, hogy az Alkotmánybíróság ugyanúgy kidobja majd ezt az új fogalmat is, mint korábban az elvárt adót. De a taláros testület eddig még nem tűzte napirendre a kérdést.
Az első, összehasonlító módszernél (a módszereket lásd a keretes írásban) az APEH a térségi kereseti statisztikát ajánlja figyelmünkbe. Az erre alapozott kalkulált érték azonban nem lehet olyan magas fiktív összeg, amelyre a vállalkozás bevételei a költségeket is figyelembe véve nem nyújtanak fedezetet. Másrészt azt is megjegyzi, a statisztikák alapján olyan alacsony fiktív összeget sem lehet belőni, amely mellett az alulértékelt munkadíj mesterségesen megnövelt nyereséghez, osztalékhoz vezethetne.
A hivatal célszerűnek tartja, hogy a tevékenységre jellemző kereset megállapításánál a vállalkozó az első módszert kombinálja a másik két módszerrel, és így kalkuláljon.
A vállalkozás eredményességéből kiinduló módszereket ajánlja azokra az esetekre az adóhivatal, amikor a bevételek között például bérleti díj, tárgyi eszköz, nem anyagi jószág értékesítésének ellenértéke szerepel, merthogy ezeket a tételeket, mint írták, nem lehet személyes közreműködésnek betudni. Ha a társas vállalkozásnak több személyes közreműködő tagja is van, az ő tevékenységeik arányait is figyelembe kell venni a számolásnál.
Akik a vállalkozási kockázatokat saját vagyonuk terhére viselik (pl. ügyvédek, bt. beltagok, egyéni vállalkozók), azok mindenképpen a második módszert válasszák, tanácsolja az APEH. Esetükben ugyanis a kockázatok fedezetét képező bevételrész is a szokásos vállalkozói haszon részeként vehető figyelembe. Vagyis ha ezen felül is van osztalékként kivehető (vagy kivett) nyereségük, csupán az számít személyes közreműködésük ellenértékének.
A jó hírnévnek betudható „felár” szintén az adott vállalkozás szokásos hasznaként vehető figyelembe. Hogy ezeket hogyan lehet forintosítani, arra nincs utalás.
Mivel csak az év végén állnak a vállalkozó rendelkezésére az éves működés számai, az is csak akkor derül ki, jól kalkulálta-e magának a bérjellegű kifizetést. A társas vállalkozások kivétje ilyenkor korrigálható még.
A hivatal nem rejti véka alá, ha év végén kiderül, hogy túlfizetett a vállalkozó, akkor keresztet vethet a már elutalt járulékokra, mert azok nem igényelhetőek vissza. Ha meg túl keveset fizetett, akkor a különbözet után be kell fizetnie az eho-t, de az nem jogosít ellátásra.
Problémás lehet az is, ha valaki több társas vállalkozásban is tag. Ekkor ugyanis annál a cégnél kell a közteherviselést teljesíteni, ahol a legmagasabb a tevékenységre jellemző keresete. Ha év végén kiderül, hogy mégsem abban a vállalkozásban a legnagyobb a személyes közreműködés piaci értéke, mint amit év elején megjelölt a vállalkozó, akkor az előbbinél bevallott járulékalap nem vehető figyelembe az utóbbinál, vagyis elvész
.
A feljegyzéskészítéssel kapcsolatban egy zárójeles mondatból az is kiderül, hogy bizony elég sűrűn lesz dolga a vállalkozónak a tevékenységre jellemző keresettel, a tájékozató szerint ugyanis: a feljegyzést „elegendő havonta a járulékbevalláshoz és év végén az adóbevalláshoz elkészíteni”. Nem érthető, hogy ha a bérjellegű kifizetés nem változik havonta, akkor miért kellene mindig új feljegyzést készíteni, de úgy tűnik, kell.
A piaci viszonyoknak megfelelő díjat az adózónak egyébként úgy kell megállapítania, hogy ellenőrzés esetén – ellenkező bizonyítás hiányában – elfogadhatóan alá tudja támasztani. A feljegyzéseket a többi adózással kapcsolatos irattal együtt 5 évig kell őrizni.
Forrás: FigyelőNet
Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.
Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!