Elindult a Mol autómegosztó szolgáltatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapesten 200 benzines és 100 elektromos járművel indult a szolgáltatás, a cég elektromos töltőhálózatot is épít.


Ratatics Péter, a Mol-csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős igazgatója sajtótájékoztatón ismertette, hogy a Mol Limo 60 négyzetkilométeren a főváros 10 kerületére – a belváros mellett a forgalmasabb külső kerületekre – terjed ki, az autók parkolásáért a felhasználóknak nem kell fizetniük.

Hozzátette, hogy a 300 automata váltós járművel induló flotta 2020-ra a duplájára nő és a főváros egész területére igénybe lehet venni, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret már jövőre elérheti.

Kiemelte azt is, hogy néhány éven belül kivezetik a Mol Limóból a benzines autókat. 

Az elektromos járműveket – az infrastruktúrafejlesztésnek köszönhetően – a Mol állomásain gyorsan és kényelmesen föl lehet majd tölteni. Ratatics Péter elmondta: a vállalat emellett az egész régióban fejleszti a hálózatot, három éven belül a Fekete-tengerig és az Adriáig 252 új töltőállomással biztosítja az átjárhatóságot az elektromos járművek számára – közölte.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A megosztáson alapuló megoldások terén a Mol tapasztalatai is kedvezőek, hiszen a kerékpáros szolgáltatást nyújtó Mol Bubi segítségével 2 millió felhasználó eddig már csaknem 4 millió kilométert tett meg. 

A megosztásos közlekedés illeszkedik a Mol-csoport mobilitási jövőképébe, amely az önvezető autókra és az elektromobilitásra épül – tette hozzá. Az igazgató szerint az autómegosztás elindítása és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra – a flottakezelés és az elektromos töltők – kiépítése ezekhez a célokhoz visz közelebb, egyúttal olcsóbbá is teszi a közlekedést az autózás állandó költségeinek megosztásával.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.