Eltörölnék a tevékenységre jellemző keresetet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tevékenységre jellemző kereset szerinti adó- és járulékfizetési szabályokat 2010. január 1-től kell alkalmazni. A szabályozást több szervezet is kifogásolta az Alkotmánybíróság előtt, a testület azonban még nem tűzte napirendre az indítványokat. Két parlamenti képviselő önálló indítványként javasolja egyes adó- és járulékszabályok módosítását. A benyújtott törvényjavaslat a tevékenységre jellemző kereset szerinti adó- és járulékfizetés eltörlését javasolja.

Gyenes Géza és Nyikos László (Jobbik) képviselők önálló indítványa értelmében társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó és egyéni vállalkozók is a tényleges járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizetnék meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. A tervezett módosítások visszamenőlegesen, 2010. január 1-től lépnének hatályba.

A tervezet szerint amennyiben a törvény hatálybalépését megelőzően a tevékenységre jellemző kereset megállapításához kötődően az adóhatóság bírságot, késedelmi kamatot szabott ki, azt az a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben, 30 napon belül köteles visszafizetni. A folyamatban lévő, tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos ellenőrzéseket a törvény hatálybalépését követ ő 8 napon belül, jogkövetkezmény megállapítása nélkül le kell zárni.

A törvényjavaslat indokolásában az előterjesztők kifejtik, hogy az Országgyűlés 2010. január 01-i hatállyal – a szakmai és vállalkozói szervezetek ellenvéleménye ellenére – az egyéni és társas vállalkozások adó- és járulékfizetésének szabályozása területén megalkotta a tevékenységre jellemző kereset (piaci kereset) fogalmát, mellyel jelentős mértékű jogbizonytalanságot teremtett több százezer egyéni és társas vállalkozásnak, egyben visszaélésszerű joggyakorlás lehetőségét teremtette meg az adóhatóság számára. Ezért szükséges az erre vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése.

A piaci kereset alapú közteherviselés önadózással való párosítása a jelen szabályozási környezetben azt eredményezheti, hogy az adózó az általa pontosan nem ismert, eleve bizonytalan összegű, vélelmezett jövedelem bevallására köteles, s ez a bevallásában feltüntetett összeg képezi az adófizetési kötelezettsége, illetve az adóellenőrzés alapját.

Forrás: A törvényjavslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).