Évtizedes csúcson pörög az ingatlanpiac – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közel négy éve tart már a magyarországi ingatlanfront meredeken felfelé ívelő trendje. A legnagyobb javulás a lakásoknál mutatkozik – annál a részpiacnál tehát, amelyiknek a legmélyebb gödörből kellett indulnia. Az InfoTandem infografikája.


Harminchét negyedéve volt utoljára olyan magasan a GKI–MGYOSZ magyarországi ingatlanpiaci index értéke, mint 2016. második negyedévében. Ha pedig csak a fővárost és agglomerációját nézzük, akkor 41 negyedévet – tehát egy jó évtizedet – kell visszamennünk, amíg hasonlóan magas értéket találunk. A jelenleg is tartó emelkedő trend négy éve kezdődött, a 2012. IV. negyedévében mért mélypontok után. Ekkor a fővárosi index -29,2 pontról, míg az országos összevont mutató -31,3 pontról indult meg felfelé, s jutott el idén áprilisra -1,3, illetve -4,4 pontig, azaz közvetlenül a pozitív tartomány közelébe. 

A GKI – ettől az évtől immár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával – negyedévente méri fel, miként változnak a különböző szereplők ingatlanpiaci tervei, szándékai és kilátásai. Ennek során áprilisban 1000 fős lakossági mintát, 1021 vállalatot, s további 105 ingatlanokkal foglalkozó céget kérdeztek meg. A fővárosi és a magyarországi indexek egy-egy számba sűrítik az egyes részpiacok következő 12 hónapjára vonatkozó várakozásokat, így átfogóan képesek jellemezni a hazai helyzetet.

Ha a négy fő részpiacra lebontva nézzük meg az országos ingatlanfrontot, akkor az látszik, hogy a legnagyobb szárnyalást az utóbbi időben egyértelműen a lakások produkálták. Ezek indultak a legmélyebb gödörből 2012. végén, csaknem -40 pontról, s már az idei januári felméréskor átmentek pozitívba, majd tovább emelkedve 4,4 pontig kapaszkodtak. Ennek hátterében főként a budapesti lakáspiac felpörgése áll, ott ugyanis közel 6 pontos javulást mértek az első negyedévi szinthez képest. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások a következő 12 hónapban Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest lényegében változatlan, Nyugat-Magyarországon kissé romló, míg a fővárosban és környékén tovább élénkülő piacot várnak.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások tovább erősödtek. Különösen azok aránya ugrott meg (januárhoz képest 22 százalékkal – vélhetően a lakáspolitikai intézkedéscsomag nagy médiahatása nyomán), akik úgy nyilatkoztak: a következő egy esztendőben valószínűleg elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót. Az ezt biztosan állítók köre ugyanakkor 4 százalékkal szűkült. A két csoportba tartozók együttes száma így is 95 ezer háztartásra emelkedett; ennél nagyobb számot utoljára 2008 végén regisztráltak.

A további három részpiac közül az irodáknál és a raktáraknál javult a helyzet a januári felmérés óta, az üzlethelyiségeknél viszont ismét gyengült. Utóbbi téren az ingatlanos cégek csak a keleti országrészt illetően lettek kissé optimistábbak, a fővárosi agglomerációban és nyugaton némileg romló szituációra számítanak.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.