Fejleszteni vagy készen venni? – 4 tipp, ami segíthet eldönteni


Fejleszteni vagy kész szoftvert venni? A legtöbb cég esetében évente felmerül ez a probléma, még akkor is, ha a felhőnek köszönhetően ma már lényegesen gyorsabban és költséghatékonyabban lehet egy már meglévő rendszert módosítani. A technológiai és a jogszabályi változások azonban időnként ennél is gyorsabban változnak, amit nem biztos, hogy fejlesztéssel lehet a leghatékonyabban lekövetni.

A mesterséges intelligencia korában már nem kérdés, hogy minden cég számára elengedhetetlen a digitális fejlődés. A vállalatirányítási (ERP) és egyéb ügyviteli fejlesztések azonban nemcsak jelentős ráfordítással járnak, de hosszú időre meghatározzák a szervezet működését. Nem is beszélve arról, ha ezekhez a rendszerekhez egyéb számlázási, termelésirányítási, beszerzési, készletgazdálkodási alrendszerek is kapcsolódnak.

„Nincs két egyforma vállalat, ezért, bár az ERP rendszerek modularitása, a felhasználók számára megjelenített funkciók közel azonosak, mégis minden cégnek megvannak a saját ügyviteli folyamatai és elvárásai, amelyekhez igazodnia kell a rendszernek. Egy ilyen összetett vállalati informatikai rendszerben a legkisebb változtatási igény is egy átfogó IT projektet jelent, aminek általában magas a költsége, több hónapig vagy akár évig tart, és leterheli a munkatársakat. Így nincsenek könnyű helyzetben a gazdasági vezetők, ha bármilyen új innováció bevezetéséről kell dönteniük” – monda el Ozsvár Ferenc, a SzámlaRobotot fejlesztő CNET IT Consulting Kft. ügyvezetője.

Ilyen esetben jelenthet megoldást egy köztes, ún. middleware szolgáltató, aki a hiányzó funkciókra ad gyorsan, kész megoldást. Ebben az esetben viszont felmerül a kompatibilitás – hiszen az új szoftvernek tökéletesen kapcsolódnia kell a már meglévő rendszerhez. Hogyan lehet tehát eldönteni, hogy az ERP rendszerben érdemes fejleszteni a plusz funkciókat, vagy egy külső programmal hatékonyabb megvalósítani? Az alábbi négy szempont ebben nyújthat segítséget a cégek számára.

  • Rendelkezésre állás: Mennyi idő alatt valósul meg a projekt, egyáltalán mennyire tervezhető pontosan, hogy az új funkció mikor lesz használható.
  • Erőforrás igény: A jól meghatározható költségek mellett legalább ilyen fontos az emberi erőforrás ráfordítás felmérése is. Azaz, hogy a cégen belül van-e kellő számú és megfelelő tudású kolléga, illetve számukra mennyi leterheltséget fog jelenteni a projekt megvalósítása.
  • Felhasználói felület: Nemcsak az új funkciók bevezetése, de a későbbi használat is lényeges, hiszen végső soron akkor fogják tudni hatékonyan használni a kollégák, ha számukra könnyen és gyorsan kezelhető az új felület.
  • Komplexitás: A jelenleg hiányzó funkciók mellett milyen további megoldásokat lehet egyidejűleg megvalósítani a projekttel, amelyekre a következő években lesz szükség vagy jogszabályi kötelezettség.

A hamarosan uniós szinten általánossá váló elektronikus számlák befogadására és feldolgozására például sokkal gyorsabb, egyszerűbb és költségkímélőbb lehet egy olyan kész megoldást alkalmazni, amely kifejezetten erre specializálódott – épp úgy, mint a számlázóprogramok esetében. A SzámlaRobot ezt a plusz funkciót látja el teljeskörűen, a befogadástól, az adatrögzítésen és a feldolgozáson át egészen az archiválásig. Egyúttal a ERP rendszerhez is könnyen illeszthető, így meglévő vállalatirányítási rendszer is komplexebbé válik, biztosítva ezzel a cég hatékonyabb működését.

Forrás: CNET IT Consulting Kft. sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Tizenegy százalékkal nőtt az utasbiztosítások száma az idén

Jelentős, két számjegyű növekedés látható az utasbiztosításoknál az idén – közölte a K&H. A pénzintézet az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több szerződést kötött január és június közepe között. Egyre többen a mobilbankon keresztül biztosítják az utazásukat, hiszen az idén eddig a kötések 37 százaléka történt okostelefonon, szemben a tavalyi 28 százalékkal.

2024. július 12.

KSH: az ipari termelés 5,2 százalékkal csökkent májusban

Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).