Fizetési moratórium és kedvezményes THM a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény 2020. december 31-ig fenntartja a fizetési moratórium intézményét és a kedvezményes THM-re vonatkozó szabályokat.

A veszélyhelyzet fennállása alatt a fizetési moratóriummal kapcsolatos részletszabályokat a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet tartalmazta. A veszélyhelyzet megszűnésekor azonban valamennyi, a veszélyhelyzet során, a veszélyhelyzettel összefüggésben alkotott Kormányrendelet hatályát vesztette az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése alapján. A jogalkotó ezért azon veszélyhelyzet alatt alkotott szabályokat, melyek fenntartását a veszélyhelyzet megszűnését követően is fontosnak tartotta és törvényi szintre emelte.

Ezek a szabályok a 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átmeneti időszakról szóló törvény) rendelkezései közé kerültek. Korábbi cikkeink ezzel kapcsolatban részletesen bemutattuk a jogi személyekre, társasházakra, köztestületekre vonatkozó átmeneti szabályokat, az utazási kedvezményeket és munkahelyvédelmi bértámogatást, és a foglalkoztatási kedvezményeket, keresetpótló juttatást és SZÉP kártyát szabályozó rendelkezéseket. Sorozatunk jelen darabjában a fizetési moratóriumra és a THM-re vonatkozó szabályokat ismertetjük.

A fizetési moratórium

Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adós a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségére 2020. december 31-éig kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (fizetési moratórium). Ilyen esetben a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. Azok a szerződések, melyek a fizetési moratórium alatt járnának le, 2020. december 31-éig meghosszabbodnak.

A szerződések teljesítési határidejének módosulása természetesen a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket (ideértve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot is) egyaránt módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. Ezeket a szabályokat a veszélyhelyzeti szabályozáshoz hasonlóan a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A szabályozás célja, hogy a hiteladósok fizetőképességének megtartása.

Ki minősül adósnak?

Az Átmeneti időszakról szóló törvény szűkítően határozta meg az adós fogalmát, kihagyva belőle az az államot, az önkormányzatokat, illetve az alábbi törvények hatálya alá tartozó vállalkozásokat:

– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,

– a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,

– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

– a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,

– a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,

– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,

– a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

– a tőkepiacról szóló törvény,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

– a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,

– a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény,

– a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény,

– a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény,

– a viszontbiztosítókról szóló törvény,

– a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény,

– a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,

– a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény,

– az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény.

Ettől eltérően viszont adósnak minősülnek a hitelintézeti törvény szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról szóló törvény szerinti befektetési alapok is.

A fizetési moratórium részletszabályai

Az adós 2020. december 31-ig bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. Fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. Kiterjesztik a fizetési moratórium hatályát a munkáltatói kölcsönre is, így a szabályokat az olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló a hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

Fontos szabály, hogy a fizetési haladék igénybevétele miatt az adós nem kerülhet hátrányos helyzetbe. A felhalmozott tartozás után kamatos kamat felszámítása nem lehetséges és a futamidő meghosszabbodásával biztosítható a fizetési terhek egyenletes elosztása: a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Fontos szabály továbbá, hogy a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók a díjakra is.

A fizetési moratórium miatt módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

A THM maximum részletszabályai

A keretrendeletben rögzítésre került, hogy a 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ezt a rendelkezést 2020. december 31-ig kell alkalmazni. A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá. Rögzíti az Átmeneti időszakról szóló törvény azt is, hogy az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.

Kedvezményes THM

A zálogjoggal nem biztosított, 2020. március 19. napján vagy azt követően megkötött szerződés alapján felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató 2020. december 31-ig kedvezményes mértékben kerül megállapításra. A THM kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 2020. december 31-ig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni.

A kedvezményes THM-mel egyidejűleg az általános, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni. A közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 2020. december 31-t követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.

 A babaváró támogatás

Elengedésre kerül a babaváró támogatásként folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díj a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt.

A Nemzeti Eszközkezelő Program

A fizetési moratóriumot a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is megfelelően alkalmazni kell. A Nemzeti Eszközkezelő Program lényege, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó devizacsapdába került természetes személyek lakhatásának biztosítása érdekében a Magyar Állam gondoskodott a szociálisan leginkább rászorult természetes személy hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, és továbbra is biztosította a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek lakhatását a megvásárolt lakóingatlanban bérleti díj fizetése ellenében.

Az Átmeneti időszakról szóló törvény szerint eltérő megállapodás hiányában a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő részletvevő, illetve bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot kap. A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

A haladék a járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed. Fizetési haladék esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

A magáncsőd eljárás

Az Átmeneti időszakról szóló törvény a fizetési moratórium szempontjából adósnak minősíti a magáncsőd eljárásban résztvevő adóst és az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyt is. A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2020. március 19. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozásában.


Kapcsolódó cikkek:


MNB: elolvadt a bankok nyeresége
2020. július 10.

A bankszektor konszolidált nettó eredménye az egy évvel korábbi 2,7 százalékára, 3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben.

Óriási bírságot kapott egy webáruház
2020. július 10.

A GVH 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday akciók tisztességtelen reklámozása miatt.

Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok
2020. július 8.

Míg az európai cégek 56 százaléka számít egy éven belül recesszióra, a magyar vállalatoknak csak 50 százaléka véli úgy, hogy 2020-ban csökkenhet az ország GDP-je, 45 százalékuk pedig nem idén hanem csak később számít visszaesésre.