Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nemzetközi viszonylatban az első félévi 3,6 százalékos magyar GDP-bővülés jónak számít. A meghatározó súlyú ipar valamivel e fölött teljesített, kiugró növekedést azonban csak az építőipar tudott produkálni. Az InfoTandem infografikája.
A világ meghatározó gazdaságai nem teljesítettek rosszul az idei első félévben. Kína 6,9 százalékos tempója továbbra is kimagasló, de az Egyesült Államok 2,1 százalékos, illetve az Európai Unió 2,3 százalékos GDP-bővülése is figyelemreméltó. Valamennyi EU-tagnál növekedést mértek; a német gazdaság 2 százalékkal erősödött, a visegrádiak közül pedig a lengyelek húzhatják ki leginkább magukat, plusz 4,3 százalékkal.
A magyarországi GDP volumene a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szintén érdemben, 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A felhasználási oldalon a gazdasági teljesítményt elsősorban belföldi tényezők hajtották: a háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás támogatta, a külkereskedelem ugyanakkor visszafogta a bővülést.
Ami a termelési oldalt illeti, az árutermelő területek együttes hozzáadott értéke 2017 első félévében 5 százalékkal nőtt, ezen belül azonban igen nagy különbségek mutatkoznak. Kiugró, 27 százalékot meghaladó bővülést egyedül a viszonylag kis (3,3 százalékos) súlyú építőipar tudott felmutatni, köszönhetően főleg az egyéb építményeknél (például köz- és vasútépítéseknél) tapasztalt felfutásnak. A nemzetgazdasági hozzáadott érték előállításában meghatározó (28 százalékos súlyú) ipar 4,8 százalékos erősödésre volt képes (ezen belül a feldolgozóipar némileg jobban szerepelt, 5,6 százalékos mutatóval). A harmadik nagy termelő szektor, a mezőgazdaság ellenben keményen visszaesett, hozzáadott értéke tizedével zsugorodott a 2016 első hat hónapjában mérthez viszonyítva (igaz, súlya az építőiparéhoz hasonlóan kicsi).
A bruttó hozzáadott érték közel kétharmadát előállító szolgáltató szektor meglehetősen gyengén muzsikált a vizsgált periódusban: együttes teljesítménye mindössze 2,8 százalékkal javult. Leginkább az üzleti szolgáltatások szerepeltek jól (6,4 százalékos növekedéssel); e mellett nemzetgazdasági átlag fölött produkált a kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás, továbbá az információ, kommunikáció ágazat is. Ellenben a pénzügyi, illetve a közösségi szolgáltatások (utóbbi sorolják a közigazgatást, az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátást) csak néhány tized százalékkal múlták felül egy évvel korábbi teljesítményüket.
