Gazdasági kultúraváltást szeretne az Integritás Hatóság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Integritás Hatóság egyfajta gazdasági kultúraváltást szeretnének elindítani, ahol az érintett szereplők tudnak és akarnak nemet mondani a korrupciós kihívásokra – mondta Biró Ferenc elnök a hatóság első, 20222-ről szóló jelentésének bemutatóján.
Bemutatták az Integritás Hatóság 2022-es évről szóló jelentését csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A hatóság elnöke azt hangoztatta, hogy az integritásjelentésben megfogalmazott több mint 50 javaslat hozzájárul egy új gazdasági kultúra létrehozásához, valamint a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználásához.
Biró Ferenc elmondta, a hatóság azért jött létre, hogy megvédje az Európai Uniós adófizetők pénzét, amelyek így megfelelően és célhoz kötötten lesznek elköltve, de céljuk ennél nagyratörőbb, egyfajta gazdasági kultúraváltást szeretnének elindítani, ahol az érintett szereplők tudnak és akarnak nemet mondani a korrupciós kihívásokra.
A több mint 200 oldalas jelentésben leírják az európai uniós források ellenőrzési rendszerét, a közbeszerzési szabályokat, elemzik a közbeszerzési adatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozást, a vagyonnyilatkozatok kérdését, valamint bemutatják a saját kockázatelemzési módszerüket – ismertette az elnök.
Biró Ferenc úgy fogalmazott, a beszámolóhoz hasonló jelentés még nem készült Magyarországon, ezért komoly kutatómunka áll mögötte, nemzetközi példákat, jó gyakorlatokat kerestek, majd előrenéző, jobbító szándékkal írták meg, hogy tényleges, érdemi változás jöjjön létre a gazdasági életben.
Megjegyezte ugyanakkor, munkájukat nehezítette, hogy a kapott adatok sokszor töredezettek, részben hiányosak, az információk gyakran nem ellenőrzöttek.
Fő gondolatmenetként azt emelte ki a jelentésből, hogy szükséges az intézményrendszernek „jó gazdaként” eljárni, legyen tulajdonosi szemlélet elültetve az ellenőrző mechanizmusokban, a támogatások odaítélésében és a közbeszerzésekben.
Véleményük szerint fel kell vértezni az intézményrendszert megfelelő humán és informatikai eszközökkel, módszertannal és tudással, hogy az ellenőrzés hatékonyabbá váljon, ehhez pedig partnerséget kínál a hatóság.
Az elnök közölte, az uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése során megállapították, hogy a közbeszerzések jogszabályi környezete megfelelő, az egyes ellenőrző intézmények megalkották a saját, belső ellenőrzési módszertanukat, de ezek intézményenként jelentős eltéréseket mutatnak, így a hatóság számára nem egyértelmű, hogy ezek az eljárások kellően hatékonyak-e, ezért további vizsgálatokat folytatnak majd ezen a területen.
A belső szabályozások nem vagy csak ritkán határoznak meg egyéni felelősöket a vizsgálatok elvégzésénél, a szabálytalansági eljárások száma rendkívül alacsony az összes támogatási szerződéshez képest, ez jelzi az ellenőrzési rendszer funkcionalitásának hiányosságait – mondta el Biró Ferenc.
Közölte, sokszor látták, hogy a vizsgálatokat az intézmények előre jelzik a vizsgálat alanyának, ami túlzottan sok időt és lehetőséget ad a felkészülésre, vagy akár a bizonyítékok eltüntetésére, ez alapvető módszertani hiba, ezért a hatóság javasolja az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések módszerének újragondolását, és a meglepetésszerű, rendkívüli ellenőrzések gyakoribbá tételét.
Javasolják az intézményrendszernek azt is, hogy vezessenek be kockázatkezelési szemléletet és módszertant, támogatási programokon keresztül átívelő ellenőrzéseket, és „tartalom a forma feletti elvet”, amelynek lényege, hogy nem a kinézet, hanem a tartalom legyen a fontos, és ehhez is módszertani segítséget kínálnak az intézményrendszernek.
A hatóság úgy látta, hogy a közbeszerzések szabályozása az uniós irányelvi követelményekkel összhangban van, de a jogalkalmazási gyakorlatban keletkező anomáliák kezelése indokolt lenne – tette hozzá a hatóság vezetője.
Biró Ferenc a keretmegállapodásokról azt mondta, mivel ezek korlátozzák az eljárásban részt vevők körét, és jelentősen szűkítik a releváns közbeszerzési piacot, ezért hatásukat mélyebben kell vizsgálni, közben azonban javasolják, hogy a keretmegállapodásokkal lefolytatott közbeszerzési megállapodások adatai legyenek nyilvánosak.
A bizalom és hatékonyság növelése érdekében pedig ajánlják az egyajánlatos eljárások visszaszorítását, a részajánlattétel lehetőségének biztosítását, és a verseny tisztaságának megsértésével kapcsolatos bejelentések eredményeinek nyilvánosságra hozatalát.
Biró Ferenc az összeférhetetlenség kérdését egy komplex és régóta húzódó problémának nevezte, amelyen „nehéz fogást találni”. A hatóság úgy véli, hogy egy olyan szűk, kevés szereplős piacon mint Magyarország, nehéz elkerülni az összeférhetetlenségeket, ezért azokra kiemelten oda kell figyelni, és meg kell tanulni a benne lévő kockázatokat kezelni.
Azt gondolják, hogy a szituációk eltitkolása helyett megfelelő kontroll kialakítása segítheti az átláthatóságot, erre vannak élő példák, tehát ez megvalósítható, valamint szükség lenne egy elektronikus nyilvántartásra és ellenőrzésre képes egységes keretrendszer kialakítására.
A hatóságnak a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát is előírja a törvény, de ezt még nem végezték el, a jelentésben csak egy leíró ismertetés található a magyar vagyonnyilatkozati rendszerről, és majd év végén adnak ki erről külön jelentést, amelyben a magyar helyzetet hasonlítják össze a nemzetközivel – számolt be róla az elnök.
A sajtótájékoztatón bemutatták a hatóság honlapjáról elérhető anonim bejelentő-felületet, amelyen keresztül európai uniós forrásokkal kapcsolatos korrupcióról, csalásról, összeférhetetlenségről lehet panaszt tenni. Közölték, hogy minden bejelentést feldolgoznak, és ha az a hatóság hatáskörébe tartozik, akkor vizsgálatot indítanak.
(MTI)
