Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos jól működő hazai vállalkozásnál probléma, hogy nem kerül be a hitelintézetek finanszírozása körébe. Ennek egyik oka a cégek kis mérete, amely a költségeket relatíve magasra helyezi, de a bankszektor által elvárt biztosítékok is ellehetetlenítik a mikrovállalkozások hitelhez jutását. Az Új Széchenyi Terv kettős forráshoz sagíti a mikrovállalkozásokat: egyrészt akár 10%-os önerővel és egyablakos egyszerű eljárásban igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást 10 millió forint értékben, másrészt 20 millió forintos visszatérítendő támogatásra pályázhatnak, a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel rendelkező mikrohitel formájában. Az eszközbeszerzéshez, beruházáshoz és technológia fejlesztéshez igényelhető források már csak év végéig nyitottak.
A 2011-2013 közötti időszakban nagy összegű uniós forrás áll Magyarország vállalkozásainak rendelkezésére, annak érdekében, hogy fejlesztési és beruházási céljaik megvalósításával versenyképesebbé tegyék működésüket. Az Új Széchenyi Terv keretében számos kitörési pont fogalmazódott meg, mint például az egészségipar, a zöldgazdaság-fejlesztés, vagy épp a foglalkoztatás területe, és ebben a körben kapott szerepet a vállalkozásfejlesztés is.
Az utóbbi tekintetében fontos szerepet játszik a mikrovállalkozások fejlesztésére –a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében- kiírt GOP-2011-2.1.1/M, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Programban megjelent KMOP-2011-1.2.1/M kódszámú pályázatok, melyek közül az előbbit kívánom részletesebben az olvasók elé tárni. Az utóbbi pályázattal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az a GOP tükörpályázata, mely kizárólag a Közép-Magyarországi régióra vonatkozó pályázatokat fogadja, azonos feltételekkel, azonban jóval kevesebb forrás lehetőséggel.
Mi is a pályázat célja?
Számos olyan hazai vállalkozás létezik, amelyek bár jól működnek, mégsem kerülnek be a hitelintézetek finanszírozása körébe. Ennek okai között szerepel a vállalkozások kis mérete, amely a költségeket relatíve magasra helyezi, de a bankszektor által elvárt biztosítékok is ellehetetlenítik a mikrovállalkozások hitelhez jutását.
Az Új Széchenyi Terv megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyarországi mikrovállalkozások kettős segítségben részesülhessenek azáltal, hogy csekély, mindösszesen 10%- os önerővel és egyablakos egyszerű eljárásban igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást akár 10 millió forint értékben, valamint a segítség második lépcsőfokaként nagy összegű, akár 20 millió forintos visszatérítendő támogatást, ez utóbbit a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel rendelkező mikrohitel formájában. Ez a támogatás az eddig forrás hiányban szenvedő vállalkozásoknak jelentős segítséget nyújt az eszközbeszerzés, az infrastrukturális és ingatlan beruházás, valamint az információs technológia fejlesztése területén.
A fenti forrásokra jelenleg rendelkezésre álló keret a vissza nem térítendő támogatás esetében 105 milliárd forint, a visszatérítendő támogatásokra vonatkozóan pedig 27 milliárd forint, mely összegeket a jelenlegi értékre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az utóbbi hónapokban emelte meg, így nem kevesebb, mint 30%-al több forrás áll a vállalkozások rendelkezésére! Ez azonban mondhatnánk, hogy egy vissza nem térő alkalom, mivel a pályázati összegek igénylése már csak 1 hónapig, 2012. december 31- ig- lehetséges.
Kik pályázhatnak a GOP-2011-2.1.1/M forrásaira?
A pályázók körére vonatkozóan – az átláthatóság érdekében – 4 szempontra bonthatjuk a feltételeket.
Az előzőekben felsorolt korlátozó – és a pályázat elnyerését megnehezítő – feltételeket követően érzett esetleges ellenérzések talán csökkennek azzal, ha azt is tudjuk, hogy nem csupán már működő, hanem kezdő vállalkozások is pályázhatnak a forrásokra!
A támogatás mértéke és felhasználása
Miután az előzőekben megbizonyosodtunk afelől, hogy vállalkozásunk megfelel a lehetséges pályázók körére vonatkozó feltételeknek, érdemes azt is tisztáznunk, hogy vajon mire is pályázhatunk pontosan.
Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel program egyrészt vissza nem térítendő támogatásból, másrészt visszatérítendő támogatásból áll. A vissza nem térítendő rész 1 millió forinttól 10 millió forintig terjedő összeg lehet, melyet ahogy a nevéből is következik az igénylőnek – amennyiben az összeg megfelelően kerül felhasználásra – nem kell visszafizetnie.
Ehhez igényelhet a pályázó visszatérítendő támogatást mikrohitel formájában, amelynek összege attól függ, hogy mely intézményt választjuk a pályázat közvetítésére (a közvetítőkről a későbbiekben olvashat). Ennek megfelelően a vállalkozásfejlesztési alapítvány közvetítő esetében 1 millió forinttól 10 millió forintig terjedő visszatérítendő támogatás ítélhető meg, míg a pénzügyi vállalkozás és a szövetkezeti hitelintézetek esetében ez az összeg 1 milliótól 20 millió forintig terjedhet.
A támogatás mértékére vonatkozóan azon kívül, hogy a pályázó a fejlesztés vagy beruházás megvalósításához köteles legalább 10% önrészt biztosítani, fontos kitétel az is, hogy a 10 millió forintban maximalizált vissza nem térítendő támogatás a projekt értékének 45%-át nem haladhatja meg, valamint a visszatérítendő támogatás projektértékhez viszonyított aránya maximum 60% lehet. Ezen felül azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vissza nem térítendő támogatás összege nem lehet több mint a mikrohitel, azaz a visszatérítendő támogatás mértéke.
Ennek szemléltetésére szolgál az alábbi példa, amely a maximálisan igényelhető támogatást és a teljes -10%- önerőt veszi alapul:
Ebben az esetben a visszatérítendő támogatás összegszerűen és projekt értékhez viszonyított %-os arányban is eléri a maximális értéket, míg a vissza nem térítendő támogatás csupán a projekt érték 30%-át teszi ki, értékében mégis eléri a támogatási plafont. Természetesen a fenti számítás csak példaként szolgál, ezen kívül még számos elfogadható pályázati projekt összeg lehetséges, amely megfelel a feltételeknek. Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a projekt értéke jóval meghaladja az elérhető támogatások összértékét, akkor a pályázati feltételek nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a fennmaradó részt bankhitelből finanszírozza meg a vállalkozás, természetesen amennyiben az adott pénzintézet a biztosítéki kört megfelelőnek és elegendőnek találja az egyéb hitelösszeg felvételére. |
Miután ismerjük az elnyerhető támogatási mértéket, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ezt – a mikrovállalkozások számára nem kevés összeget – mire használhatjuk fel?
A támogatás elfogadható céljaként három csoportot jelölhetünk meg. Ez alapján a támogatható tevékenységi körbe tartozik egyrészről az eszközbeszerzés, amely kizárólag technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzésére vonatkozhat, másrészről az infrastrukturális és ingatlan beruházás, amelybe az infrastruktúra építése, fejlesztése, az ingatlan építése, bővítése, fejlesztése és átalakítása, valamint az ingatlan vásárlása fér bele. Ezen felül a harmadik lehetséges tevékenységi kört alkotja az információs technológia fejlesztés, melybe az egyedi fejlesztésű szoftverek kivételével az online megjelenés, az e-kereskedelem, vagy akár a modern vállalatirányítás kialakításához szükséges minden új hardver és szoftver díja beletartozik.
Jó tudni azt is, hogy amennyiben a vállalkozásnál a beruházásokhoz kapcsolódóan képzési igény is felmerül – esetlegesen a dolgozóknak az új gépek, eszközök használatára történő betanítása vonatkozásában -, ebben az estben ennek költségének biztosítására is lehetőség van pályázati forrást igényelni, ez azonban nem az előzőekben már bemutatott GOP, hanem a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében történhet.
Milyen értékben lehet a fenti beruházási vagy fejlesztési célokat megvalósítani?
A pályázat keretében a fent már részletezett maximálisan elnyerhető visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások összegszerűségén túl figyelni kell a pályázaton belül elszámolható költségek körét is. Ez alapján fontos szabály vonatkozik a tárgyi eszközök beszerzésére, mivel e tekintetben azok egyenként el kell érjék vagy meg kell haladják a nettó 200.000 Ft értéket, valamint ebben az esetben csak az új eszközök jöhetnek számításba.
Amennyiben a pályázó hardver (azaz számítógép és irodatechnikai berendezések) beszerzését tűzte ki célul, akkor ebben az esetben az egyenként 30.000 Ft-os értéknek kell megfelelni minimálisan. A szoftver beszerzés lehetséges és elszámolható költségei tekintetében konkrét – TESZOR szám szerinti – felsorolást tartalmaz a pályázati kiírás, így ezen kívül egyebek nem támogathatóak (a lista megtalálható a GOP Részletes Pályázati Útmutató 7. számú mellékletében).
Ingatlan vásárlása tekintetében sem vonatkoztathatunk el bizonyos feltételektől, mint például, hogy a felépítménynek a vállalkozás székhelyéül vagy telephelyéül kell szolgálni, és annak kizárólagos tulajdonába kell kerülnie, valamint amennyiben az adásvételi szerződés a telekre is megállapít vételárat, akkor az a teljes elszámolható összköltség 10%-át nem haladhatja meg. Az ingatlan vásárlása vonatkozásában fontos tudni azokról az egyéb kivételekről is, amelyek vonatkozásában a vállalkozás nem kaphat jogosultságot a pályázati támogatás igénybevételére. Többek között ezek közé tartoznak például a turisztikai célzattal vásárolt ingatlanok, illetőleg a pályázó vállalkozás tulajdonosától vagy annak – a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti – közeli hozzátartozójától megvásárolandó ingatlanok. Ugyanígy nem tartozhat az elszámolható költségek közé az a vételár, amely az értékbecslésben meghatározott összeget túllépi, valamint nem lehet támogatás része az ingatlan megvásárlásához kapcsolódó járulékos költség – mint például az illeték – sem.
Milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni?
A pályázat igénylőjének a fentieken kívül további feltételeknek is meg kell felelnie, annak érdekében, hogy a későbbiekben is eleget tudjon tenni a kötelező vállalásoknak és az ellenőrzésekkor ne kerülhessen sor a támogatások büntetőkamattal növelt értékének visszafizetésére.
Ennek értelmében az igénylőnek tudnia kell, hogy számára a projekt befejezését követően sincs vége a pályázatnak, hiszen továbbra is fennállnak az irányába támasztott követelmények, mint például az, hogy a befejezést közvetlenül követő 2 évben a vállalkozás személyi jellegű ráfordításainak összege el kell hogy érje a részére kifolyósított vissza nem térítendő támogatás összegének a felét. Ez az előzőekben vázolt példát tekintve minimálisan 5 millió forintot jelent, amelynek ellenőrzése a projekt befejezésének évét követő 2. üzleti év végén várható. Az adekvát információ közlés érdekében itt megjegyezném, hogy az előzőekben vázolt kötelezettség nem jelenti az alkalmazotti létszám növelését, vagy akár bármilyen dolgozói létszám fenntartását. A pályázónak kizárólag személyi jellegű ráfordításra vonatkozóan van vállalási kötelezettsége, mely akár nulla alkalmazotti létszám mellett is érvényesen megvalósítható.
A pályázónak a projekt megkezdése és fizikai befejezése tekintetében is meg kell felelnie az adott feltételeknek. Mik ezek a feltételek?
A projekt megvalósításának megkezdése tekintetében nincs határozott megkötés, a pályázó akár már az igény benyújtását követő napon megkezdheti azt, bár kizárólag saját felelősségére. Ebből következően egyértelmű szabály az, hogy a benyújtást megelőzően megkezdett projektekre vonatkozóan támogatás nem nyújtható. A pályázó részéről egyetlen feltételnek kell megfelelni ebben a tekintetben, hogy a támogatási szerződés aláírását követően legkésőbb 12 hónapon belül a projekt megvalósítását igazolható módon kezdje meg. A befejezés tekintetében – a megkezdéstől számított – újabb 12 hónap áll rendelkezésére, azzal a kitétellel, hogy a végső pénzügyi elszámolási határidőig a projektnek mindenképp meg kell valósulnia. Az előzőeken felül a vállalkozás számára további kötelezettséget jelent az, hogy legalább a befejezést követő 3. év végéig köteles a támogatással érintett beruházást vagy fejlesztést üzemeltetni.
Természetesen, ahogy a bevezetőben is írtam, ezen pályázat keretében nem támogatható a Közép-Magyarországi területen történő fejlesztés, mivel erre a célra a GOP tükörpályázata az irányadó.
Hogyan kell pályázni?
A visszatérítendő támogatás – azaz kedvezményes kamatozású kölcsön – tekintetében a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.), míg a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában a Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. (MAG Zrt.) jár el.
A pályázati programok koordinációjával megbízott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a pályázatok kezelése tekintetében közvetítőket vesz igénybe, amelyeket az MV Zrt. honlapján megtalálható, zömében pénzügyi vállalkozások és takarékszövetkezetek alkotják.
A vállalkozásnak első lépcsőben fel kell keresnie egy általa kiválasztott közvetítőt, akivel részletesen megtárgyalják a pályázat feltételeit, majd ezt követően a vállalkozásnak mindkét támogatás igénylésére vonatkozó pályázati anyagot és hitelkérelmet a közvetítőnél kell benyújtania.
A formai ellenőrzést követően a közvetítő a pályázati anyagot továbbítja a MAG Zrt. részére, a hitelbírálatot pedig saját szabályzatainak megfelelő eljárás szerint végzi el, mely utóbbi tekintetében a benyújtástól számított 21 nap áll a rendelkezésére, majd ezt követően a döntést megküldi az MV Zrt. részére.
Amennyiben a MAG Zrt. pozitív döntést hoz a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozóan, ebben az esetben 90 nap áll rendelkezésre arra, hogy a mikrohitel szerződést a pályázó és a közvetítő megkössék. Ezt követően a két támogatási forma összegének folyósítása időben eltér egymástól, ugyanis a mikrohitel lehívása – akár egy akár több részletben történik – a szerződés aláírását követő 12 hónapon belül, de mindenképp a projekt megkezdéséhez igazodva lehetséges.
A vissza nem térítendő támogatás ezzel ellentétben kizárólag a projekt megvalósítását követően folyósítható. A szabály ebben a vonatkozásban az, hogy a projekt konkrét befejezésétől számított 90. napon be kell nyújtani a pénzügyi elszámolást a záró kifizetés igénylésére vonatkozóan. Ennek hiányában a támogatási összeg folyósítása elutasításra kerül.
Milyen költségekkel kell számolnunk a mikrohitel tekintetében?
A közvetítők – takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások – ahogy az előzőekben olvashattuk, bár saját szabályzataik és eljárásrendjük alapján döntenek a hitel elfogadása vagy elutasítása tekintetében, azonban kisebb mozgástérrel rendelkeznek a felszámítható díjak és költségek vonatkozásában. Mit jelent ez konkrét számokban?
A közvetítők legfeljebb 9% éves kamatlábat határozhatnak meg, amely szabályozás bár lehetőséget nyújt az ettől való eltérésre csökkenő formában, a közvetítők díjszabását megtekintve – amennyiben honlapjukon megjelenítették azokat – mégis általános jelleggel kijelenthetjük, hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel és a maximális határt szabják ki a hitelfelvevőkre.
Ezen túl a közvetítő kizárólag úgynevezett bruttó tranzakciós díjat számíthat fel, melynek minden, a hitelbírálattal és folyósítással összefüggő költséget tartalmaznia kell. A tranzakciós díj a futamidő hosszúságától függően eltérő, a 36 hónapnál hosszabb időre megkötött szerződés esetén maximálisan 50.000 fortint, a 12 hónaptól 36 hónapig terjedő futamidő esetében legfeljebb a szerződött összeg 3%-a, a 12 hónapnál rövidebb futamidő esetén pedig a hitelösszeg 5%-a lehet.
Ebben a tekintetben találhatunk a közvetítők körében számottevő eltéréseket. Amennyiben a vállalkozás időközben úgy dönt, hogy előtörlesztési igényt szeretne benyújtani, akkor ezt szintén díj felszámítása mellett teheti meg, amely 3, vagy 5 % lehet attól függően, hogy a projekt megvalósítási vagy fenntartási időszakában kerül rá sor. A pályázónak lehetősége van arra is, hogy a hitelösszeget a pozitív döntést követően ne azonnal használja fel. Ebben az esetben a közvetítő nem számíthat fel rendelkezésre tartási díjat, azonban csak meghatározott ideig – legfeljebb 12 hónapig – tarthatja vissza a folyósítást.
Bár nem közvetlenül a költségekhez tartozó, de ebben a tekintetben is fontos szempont lehet a közvetítő megválasztásánál, ha tudjuk azt, hogy a hitelek biztosítékaként a közvetítők a saját fedezetértékelési szabályzatukban meghatározott típusú és értékű biztosítékot kérnek, ezért ebben jelentősebb eltérést is tapasztalhatunk a közvetítők között.
A mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt pályázati program jelentős segítséget nyújthat a hazai forráshiánnyal küszködő vállalkozások számára, mivel a vissza nem térítendő támogatás és az ehhez igényelhető kedvezményes kamatozású kölcsön olyan távlati beruházási és fejlesztési célok megvalósulását teremti meg, amelyet valószínűsíthetően a hazai bankszektor jelenlegi óvatos hitelezése egymagában nem tudna kivitelezni. Főként gondolhatunk itt azon vállalkozások körére, akik nem rendelkeznek lezárt üzleti évvel, vagy épp veszteséges évet éltek meg. Az adott feltételeknek megfelelő vállalkozások számára olyan lehetőséget teremt a pályázat, amely jelenleg vissza nem térő alkalom, már csak azért is, mert csupán ez év december 31- ig lehet kihasználni!
