Húsz magyar cég az Európai Üzleti Díj kapujában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Innovatív megoldásokkal válság idején is előre lehet lépni – ezt üzeni az a húsz magyar cég, amely idén bekerült a European Business Awards magyar döntősei közé – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Kizárólag innovatív megoldásokkal érhető el növekedés és előrelépés a jelenlegi gazdasági körülmények közepette. Ezt üzeni az a húsz magyar cég, amely idén bekerült a tekintélyes európai üzleti verseny, a European Business Awards magyar döntősei közé.

Az RSM nemzetközi hálózata, az RSMi által is támogatott European Business Awards (Európai Üzleti Díj, EBA) bíráinak az idén korántsem volt könnyű dolguk: Európa 29 országából összesen több mint 15 ezer vállalkozás tette próbára magát a megmérettetésen, és végül 627 vállalat jutott túl a verseny első fordulóján és került be a nemzeti döntősök közé. És ők azok, akik esélyt kapnak akár a tekintélyes Ruban d’Honneur díj megszerzésére is.

Idén kereken húsz magyar vállalat jutott a nemzeti döntőbe: kivétel nélkül olyan cégek, amelyek saját bevallásuk szerint a folyamatos megújulás képességének köszönhetik sikereiket. Jó példát nyújtanak ők arra, hogy a válság közepette is szinte minden ágazatban van lehetőség az előrelépésre. Hiszen akad közöttük online szolgáltatásokat nyújtó cég (Arkon), környezetvédelmi társadalmi vállalatok(Biofilter, Elmolight), élelmiszeripari cégek (Borsodi Sörgyár, Fino-Food, Flavon Group, Mirelite Mirsa, Nobilis), de még légiközlekedési vállalat (Wizz Air) is. Természetesen nem hiányozhatnak a sorból a számítástechnikai fejlesztéseket zászlajukra tűző vállalkozások sem (Dolphio, Econ Consulting, Prezi).

A nemzeti döntősök között akad két, kifejezetten a kreatív iparágban működő cég is (a Carnation és a WAMP), ám ez a szemléletmód a többi vállalkozásnál is tetten érhető. És a döntősök listáját böngészve az is világossá válik, hogy még az évtizedes múlttal, bejáratott tevékenységgel rendelkező nagyobb cégek is csak szolgáltatási palettájuk folyamatos megújításának köszönhetik hosszú távú, jövedelmező működésüket (erre a Metro lehet jó példa).

Mindehhez jó cégvezetésre és elkötelezett, munkájukat szerető és azzal elégedett dolgozókra van szükség: az RSM DTM által a nemzeti döntősökkel készített rövid felmérésből ez is kiderül. Többen kifejezetten arról számoltak be, hogy a siker érdekében a munkavállalók továbbképzésének, fejlesztésének még az anyagi erőforrások, a stabil finanszírozás biztosításánál is előrébb való célkitűzésnek kell lennie.

Jó hír az is, hogy a húsz sikeres magyar cég közé került a DBH Group és a Magyar Fejlesztési Iroda (MAPI) is. Ezzel ugyanis azt üzenik: a válság ellenére is sikeresen valóra lehet váltani az induló és kisvállalkozások támogatását, finanszírozását. E két vállalat tevékenysége ugyanis – bár egészen máshonnan indultak és különböző céges életpályát futottak be – jelenleg ezeket a feladatokat öleli fel.

A nemzeti döntősök, mint kategória egyébként először szerepel az EBA menetrendjében. Ennek oka részben az, hogy a vállalkozások így nagyobb ismertséget szerezhetnek saját hazájukban, legyen szó a versenytársakról, a közéleti vezetőkről vagy akár a médiáról. A másik ok az, hogy így a bírák is alaposabb képet alkothatnak az érintett cégek teljesítményéről.

Az EBA eseménysorozata szeptemberben folytatódik a Ruban D’Honneur státuszra méltó cégek kiválasztásával. Ezen a blogon pedig a következő hetekben részletesen is bemutatjuk a döntős magyar cégek tevékenységét, sikereinek kulcsát.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.