Januártól új gazdaságfejlesztési pályázatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várhatóan januárban hirdetik meg a kis- és középvállalkozásoknak a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) már jól bevált és újszerű pályázatait egyaránt. A már ismert nyolc gazdaságfejlesztési kiírás mellett két új pályázat is kiírnak.

Ormosy Gábor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: 2009-től kedvezőbb feltételekkel több vállalkozót várnak a pályázók körébe. A fejlesztésben gondolkodó vállalkozók jóval nagyobb finanszírozási eszköztárból válogathatnak, mint eddig.

Elmondta, hogy a pályázók/kedvezményezettek részéről máris óriási az érdeklődés. „Leginkább most az izgatja őket, hogy milyen támogatások segítségével tudják kivédeni a jelenlegi globális válság – piacszűkülés, fogyasztás-visszaesés – következményeit” – összegezte a múlt hét végén zárult országos konferenciasorozatuk tapasztalatait a vezérigazgató. „Piacot nem tudunk adni, ám a piacképes vállalkozások finanszírozásában segíthetünk a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások gyorsítása, kiszélesítése és elérésük megkönnyítése vagy más tőkejuttatás révén” – tette hozzá. „Alapvető célunk az, hogy a recesszió ne sodorja el az elmúlt években megerősödött vállalkozásokat, és mindenki találjon forrást, akinek van megvalósításra érett projektje, ha megfelel a támogatási feltételeknek.”

A 2009–10-es akcióterv társadalmi egyeztetése visszaigazolta, hogy beváltak a 2007–08-as gazdaságfejlesztési pályázatok. Így ezek sorra megjelennek januártól az eszközbeszerzések, komplex technológiafejlesztések és hátrányos helyzetű kistérségek támogatására. További jó hír, hogy a vállalkozásoknak és a hátrányos helyzetű térségeknek egyidejűleg két új pályázati konstrukciót is meghirdetnek (a 2.3-ast és a 2.1.3-ast). Ezek célja kifejezetten olyan projektek támogatása, amelyek magas foglalkoztatási – munkahely-megtartási és -teremtési – hatásokkal járnak, és a területi kohéziót szolgálják.

A vissza nem térítendő támogatások terén több változás is életbe lép a januári meghirdetéssel, nagyrészt visszamenőleges hatállyal. Ezek közé tartozik az árbevétel-feltételek könnyítése: a pályázónak a bruttó hazai termék (GDP) változásának megfelelően kell növekményvállalást tenni. Alternatívaként ezt ki is lehet váltani munkahelymegtartás vállalásával. A pályázó a két lehetőség közül választhat.

A támogatási arányok is kedvezően változnak. Közép-Magyarországot kivéve a jellemző az 50 százalékos lesz az összes konvergenciarégióban. A leghátrányosabb helyzetű térségekben adott esetben ez akár 70 százalékos is lehet, ha a közbeszerzési törvény megengedi. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az 50 százalék fölötti állami támogatással megvalósuló fejlesztéseknél kötelező a közbeszerzési törvény teljes körű alkalmazása. Amennyiben ez így maradna, úgy lassítaná a fejlesztések megvalósítását, s ez aligha esik egybe a vállalkozók és általában a gazdaságélénkítés érdekeivel. További könnyítést jelent, hogy a támogatásra igényelhető előleg mértéke a vállalkozásoknál 40 százalékra emelkedik, és a hozzájutás gyorsabb és könnyebb is lesz, mint korábban.
Igen népszerű a GOP 2.1.1/A jelű pályázata, amely gyors elbírálást és egyszerű forráshoz jutást biztosít a mikro- és kisvállalkozásoknak. Itt az elnyerhető támogatási összeg plafonja januártól 50 millió forint lesz, s a MAG Zrt. törekvése az, hogy ez az ablak folyamatosan nyitva legyen. További lehetőség a kormány likviditási csomagja, amely az önrész előteremtését kívánja megkönnyíteni a kkv-knak – szögezte le végül a vezérigazgató.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).