Javul a magyar cégek teljesítménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sikeres 2014-es évet zártak a magyar cégek az eddig beérkezett 2014-es teljes éves mérlegek eredményei alapján, ugyanis 2013-ról 2014-re 1,47 %-kal nőtt összesített árbevételük, áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. Valamivel több, mint 384 ezer teljes éves pénzügyi beszámoló alapján azt láthatjuk, hogy a magyar társas vállalkozások összességében 82 000 milliárd forint árbevételt termeltek a tavalyi évben. De vajon melyek voltak a legsikeresebb iparágak? Hova érdemes befektetni?


Az 1,47 %-os összesített árbevétel-növekedés kicsinek tűnhet, azonban figyelembe kell venni, hogy ezt a különbséget a 2013-asnál 4 %-kal kevesebb vállalkozás produkálta. Emellett ráadásul a magyar cégek összesített eredménye (üzemi/üzleti eredmény) is nőtt, nem is kevéssel, 26 %-kal. Az 1,47 %-os árbevétel-növekedést 2012-ről 2013-ra ennél egy százalékponttal nagyobb, 2,4 %-os összesített árbevétel-növekedés előzte meg, ekkor azonban a cégek száma még nem csökkent ilyen mértékben.
Természetesen a kép nem homogén: néhány iparág nyert a 2014-es éven, egyesek azonban veszítettek, de szerencsére jóval több szektorban nőtt az összesített árbevétel. 2013-ról 2014-re a Pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégek összesített árbevétele nőtt a leginkább, itt a növekedés mértéke meghaladta a 20 %-ot. Ez azonban csak az éves vagy egyszerűsített éves beszámolót leadó vállalatokra vonatkozik, az eltérő formátumú, hitelintézeti és biztosítótársasági beszámolót leadó cégek árbevétele nem szerepel az összesítésben.

Ezt követte több mint 18 %-os összesített árbevétel-növekedéssel a gépipar és az építőipar. A pénzügyi cégek egy része a brókerbotrányok és az ezzel megingó bizalom miatt valószínűleg 2015-ben már kevésbé fog fényes évet zárni, azonban a 2014-es eredményére még büszke lehet a szektor. Az építőipar jó teljesítményét leginkább a nagy árbevételű mélyépítési munkák eredményezik, de remélhetőleg az ingatlanpiaci kereslet élénkülése a magasépítőknek is kedvez majd. A kiskereskedelem árbevétele is élénkült a 2014-es árbevételi adatok alapján, ami keresletnövekedésre utal. Az árbevétel szempontjából 10 legjobban szereplő iparág listáján megtalálható ezen kívül még az adminisztráció, a papíripar, a szórakoztatóipar, a bútorgyártás és a szintén építőiparhoz kapcsolható nemfém ásványi termékek gyártása, azaz az üveg, kerámia, cementgyártás.

A 10 legnagyobb mértékű árbevétel-csökkenést elszenvedő szektor listáján – nem meglepő módon – a közigazgatás után a kommunális tevékenységet végző cégek szerepelnek, amit a lakossági szegmensre bevezetett rezsicsökkentés eredményezett. A nagykereskedelem szintén az árbevételt bukók listáján jelenik meg, bár a csökkenés mértéke itt alig 1,5 %-os. A Bisnode adatai alapján jelentősen csökkent az összesített árbevétel a gépjavítás, a bányászat és a fémfeldolgozás terén is.

A gép- és autóipar az egyik legnagyobb árbevételű szektor, és bevétel-növekedés szempontjából is az élen jár. A legnagyobb árbevételű iparágak listáján csupán a nagykereskedelem előzi meg, azonban itt 2012-ről 2013-ra és 2013-ról 2014-re csökkent a szektor árbevétele, miközben a gép- és autóipar stabilan 10 % feletti árbevétel-növekedést tudott produkálni. A harmadik legtöbb bevételt elérő szektor, a kiskereskedelem 2014-es jó teljesítményéről már volt szó, ahol a 12 % feletti árbevétel-növekedés azért is kiemelkedő, mivel 2012-ről 2013-ra csupán 1,93 %-ot tudott nőni a szektor bevétele. A kommunális tevékenység, közműszolgáltatás a legnagyobb árbevételű iparágak egyike, azonban árbevétele a törvényi intézkedések hatására az elmúlt évben a korábbi évekhez képest jelentősen megcsappant. A vegyipar szintén jelentős gazdasági erőt képvisel, és kismértékben, de növelni is tudta bevételét a 2013-as évhez képest.

Az árbevétel alakulásánál csupán a nyereség (üzemi/üzleti tevékenység eredménye) alakulása az izgalmasabb egy-egy szektor teljesítményének mérésekor. A legnyereségesebb szektorok listáját a gép- és autóipar vezeti, ami 2014-ben 688 milliárd forintnyi nyereséget könyvelt el. Ezzel magasan a legnagyobb nyereségű iparág, mivel a második helyen álló nagykereskedelem ennek csupán közel 60 %-át érte el. A legnagyobb nyereségű szektorok listáján megtalálható még a vegyipar, az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is. Az építőipar nyereségessége ráadásul kiemelkedően nőtt 2013-ról 2014-re, ugyanis 43 %-os nyereségnövekedést könyvelt el az iparág egésze.

2014-ben az összesített üzemi/üzleti eredmények alapján csupán a pénzügyi szektor és a bányászat könyvelt el veszteséget, a többi iparág összesítve nyereségesen tevékenykedett. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere arra hívja fel a figyelmet, hogy egy szektor teljesítményéből nem szabad következtetést levonni egy teljes tevékenységi kör teljesítményére vonatkozóan, ugyanis működhetnek benne stabil, megbízható és kockázatos vállalkozások is. Egy önálló cég kockázatosságának megállapításakor már érdemes figyelembe venni az iparági sajátosságokat is. Egy jó cégminősítés használatával szerencsére már nem kell a makrogazdasági adatokból naprakésznek lenni, mivel az egyes iparági trendeket a cégminősítés már automatikusan beépíti a vizsgált vállalkozás kockázatossági mutatószámába.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

2014-ben a magyar cégek összesített árbevételének 33 %-a származott exportból, ami közel azonos az előző évek arányaival. A 2014-es beszámolók alapján jól látszik, hogy Magyarországon 7 ágazat exportvezérelt, mivel az árbevétel több mint fele exportból származik. Legnagyobb arányban 2014-ben a gépipar exportált, amit 2013-ban még megelőzött a számítógépgyártás. Ezen két iparág árbevételének 87-88 %-át a kivitel teszi ki. A gumitermék-gyártás, a textilipar exportárbevétele a teljes árbevételhez képest meghaladta a 60 %-ot. Szintén magas a külföldre értékesítés a pénzügyi szektorban, valamint az olyan feldolgozóipari tevékenységek esetén, mint például az ékszergyártás, hangszergyártás, sportszergyártás és a fémfeldolgozás.

A foglalkoztatottak számát tekintve a társas vállalkozásoknál dolgozók száma 2013-ról 2014-re nőtt 2 %-kal, azonban az elmúlt fél évet is bevonva a vizsgálatba azt láthatjuk, hogy január óta 2,18 %-ot csökkent a versenyszférában dolgozók száma. A legtöbben a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykednek, számuk szektoronként meghaladja a 200 ezret. Az 5 legnagyobb foglalkoztató között szerepel még az adminisztratív szolgáltatás, a gép- és autóipar és az építőipar is. 2013-ról 2014-re ezekben az iparágakban kivétel nélkül nőtt a foglalkoztatottak száma. Amennyiben az idei első félév adatait is megvizsgáljuk az látható, hogy a logisztikában és az építőiparban már csökkenésnek indult a foglalkoztatottak száma a 2014-es adatokhoz képest.

A 2014-es beszámolók alapján jó évet zártak a magyar cégek. A nagy iparágak közül a gépipar mondható a legsikeresebbnek, mivel árbevétele és nyeresége növekedésében is az élen járt. Bevételének nagy része exportból származik, azaz a Magyarországra települt nagy gép– és autóipari beruházások sikeresen működnek, rengeteg embernek adnak munkát. A gazdaság további élénküléséhez szükség lenne még hasonló beruházásokra. Sok más régiót is felzárkóztatna, ha az Audihoz vagy a Mercedeshez hasonló gyárak jönnének Magyarországra. Az elmúlt időszakban az építőipar is jó évet zárt, ami a nagy állami beruházásoknak is köszönhető. Remélhetőleg a kiskereskedelemben érezhető keresletélénkülés – ami az ingatlanpiaci keresletre is kiterjed -, élénkíti majd a magasépítő szektort is. A jónak mondható eredmények mellett azonban a cégeknek továbbra is érdemes odafigyelniük üzleti partnereik teljesítményére, megbízhatóságára. Annak ellenére, hogy egy iparág dübörög, még lehetnek benne „fekete bárányok”, ezért minden üzletkötés esetén érdemes cégminősítést végezni az üzlet nagyságának vagy jellegének megfelelő mértékben.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Elindult a vállalkozások digitális megújulását támogató DIMOP Plusz hitelprogram

December 5-től már igényelhető az európai uniós forrásból megvalósuló DIMOP Plusz hitelprogram két pályázata, amelyek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatását célozzák. Az összesen 35 milliárd forint keretösszegű pályázatok az MBH Bank által üzemeltetett MFB Pont Plusz hálózaton keresztül igényelhetőek. Előnyük, hogy nulla százalékos fix kamat mellett kínálnak kedvező finanszírozást a digitalizációs megújulást célzó fejlesztésekhez, a digitalizációs szempontból kevésbé fejlett vállalatok esetében pedig akár az igényelt összeg fele vissza nem térítendő támogatássá is válhat.