Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország három helyet csúszott lefelé a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában.
A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában 3 helyet rontva Magyarország a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 24. legversenyképesebb országa Ciprus, Szlovákia, Horvátország és Görögország előtt – olvasható a Kopint-Tárki honlapján.
A Kopint-Tárki elemzésében megállapítja: Magyarország 4 éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik.
A cég értékelése szerint évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia. Gondok vannak a kormányzati transzparenciával, a Kohéziós Alapokból származó támogatások elosztásával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat. Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek. A 100%-ban hazai vállalatok aránya a nagy hozzáadott értéket előállító cégek körében csekély mértékű, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban – olvasható az elemzésben.
Az Európai Unió versenyképességéről is írnak, amely tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesésnek köszönhetően.
A 2004-ben, illetve az utána csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, ez pedig a makrogazdasági mutatók terén látható. .A kelet-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak, mint a régi tagállamoké; a GDP arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a Balti-államoknak köszönhetően. Bár a kamatok átlagban magasabbak, több tagállam adósbesorolása jobb, mint néhány (jellemzően dél-európai) régi tagállamé, és a GDP arányos költségvetési hiányok is a legtöbb új tagállamban alacsonyabbak.
Ennek ellenére számos területen még jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén. Összehasonlítva az új tagállamokkal kevés a kutató, alacsony a vállalkozási hajlandóság, továbbra is gyenge a közbiztonság, magas a korrupció és gyenge az érdekvédelem – áll a Kopint-Tárki ellemzésében.
