Jobban fizetnek a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014-ben a cégek átlagosan számláik 66 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban csupán 62 százalékát, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő fizetési tapasztalat programjából. Általánosságban elmondható, hogy javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de még így is óvatosságra int a Bisnode, mivel késés esetén átlagosan 41 napot kell várnia egy számlakibocsátónak mire a pénzéhez jut.


10 százalékpontos javulás a határidőben fizetett számlák arányában 2 év alatt

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül mozgott, de 2013-ban és 2014-ben ez fokozatosan rövidült. A Bisnode fizetési tapasztalat programból az látszik, hogy 2013-ban már 27 nap, 2014-ben pedig már 26 nap körüli számlafizetési határidő volt a jellemző. Ez önmagában nem jelzi azonban, hogy a cégek jobban fizetnének, mivel a csökkenő átlagos fizetési határidők annak is betudhatók, hogy a rosszul fizető vállalkozások miatt szigorítottak a cégek fizetési feltételeiken.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája

2015. március 26-27.

A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba.

Előadók:

dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné

További részletek >>

 

A határidőben fizetett számlák aránya is javult, mivel 2012-ben a követelések 56 %-át, 2013-ban pedig már 62 %-át fizették ki maximum egy nap késéssel a cégek. 2014-ben tovább javult a helyzet, már a számlák 66 %-a határidőben kiegyenlítésre került.

Határidőben fizetett és késve fizetett számlák arányának alakulása 2012-2014

A számlafizetéseket jellemző harmadik mutató – a fizetési késedelem – is javult az elmúlt években, ami már jó hír, és a stabilizálódás jele: míg 2012-ben 23 nap volt a késedelem, addig 2013-ban 22 nap, 2014-ben pedig már csak 15 nap.

Kijelenthető tehát, hogy a magyar cégek számlafizetési fegyelme az elmúlt években javult, melynek több oka lehet. Az okok között számolhatunk azzal, hogy túl vagyunk a gazdasági visszaesés szempontjából a legnehezebb éveken, illetve azzal is, hogy a törvényi intézkedések szigorítása hatott a fizetési határidők betartására. 2013 nyarán lépett életbe ugyanis az a szabályozás, hogy késedelmes fizetés esetén behajtási költségátalányként 40 euro összeg számlázható ki. Ezzel ugyan a cégek nagy része nem él, de az adósoknak bármikor számolniuk kell ezzel a költséggel, ezért érdemes betartaniuk a határidőket.

Átlagos számlafizetési határidő és késedelem alakulása (napokban)

Építőipari vevő esetén kell a legtöbbet várni a pénzre

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, az építőiparban, a vegyiparban, a mezőgazdaságban és a gépiparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A legtöbbet késő szektorok listáját az építőipar vezeti 29 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (28 nap) és a papíripar (23 nap) is a legtöbbet késő három iparág között szerepel. Jó hír, hogy a két legnagyobb csúszással fizető szektorban is jelentős javulás történt, mivel az építőiparban tevékenykedő cégek 2013-ban 38 napot is késtek számlafizetéseikkel. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások és a papíripar területén is jelentős a javulás, ugyanis 2013-ban még 36-38 nap közötti késésekkel egyenlítették ki tartozásaikat.  

2013-ban egy építőipari cég esetén akár átlagosan 76 napig is tartott, amíg egy hitelező pénzéhez jutott; 2014-ben azonban már „csak” 66 napot kellett a számlakiegyenlítésre várnia, amennyiben vevője késett a fizetéssel. Általánosságban elmondható ugyan, hogy javult a magyar cégek fizetési fegyelme, mégis vannak olyan jelentős szektorok, ahol nagyobb pénzhez jutási idővel kellett számolni tavaly, mint 2013-ban. A mezőgazdaság és a vegyipar tipikusan ilyen, ahol magas késedelmek és határidők jellemzőek, és a 2014-es év 2013-hoz képest a fizetési fegyelem romlását hozta.

A javulás ellenére elmondhatjuk, hogy sajnos ezek az értékek is meglehetősen magasak, továbbá nem is minden szektorra érvényesek, így egy kisebb cégnél akár a fizetőképességet is jelentősen befolyásolhatja, ha egy vevője nem fizetett időben. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere felhívta a figyelmet, hogy nagyon értékes információ egy cég fizetőképességével kapcsolatban az, hogy másoknak milyen határidővel és mekkora késedelemmel fizeti ki számláit. Ez alapján, illetve az adott vállalkozás cégminősítése alapján magabiztosan állapíthatóak meg a fizetési feltételek. Egy rosszabb minősítésű, vagy számláit késve fizető cég esetén sem feltétlenül kell lemondani az üzletről, érdemes azonban előrefizetést kérni, így biztosítva azt, hogy ne szenvedjen veszteséget a számlát kiállító fél.

Somogyban fizetnek a legrosszabbul a vállalkozások

Megyénként Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye cégei fizetik átlagosan a leghosszabb határidőre számláikat, esetükben – a Bisnode adatai alapján – 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más megyék cégei kerülnek előre, ugyanis Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megye és Budapest vállalkozásai késnek a leginkább – 16 nap felett – számláik kiegyenlítésével. Ha megyénként vizsgáljuk az átlagos pénzhez jutási idő (átlagos késedelmek és átlagos fizetési határidők összege) alakulását, akkor Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kell a legtöbbet pénzükre várniuk a hitelezőknek.

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

Jó hír viszont, hogy az összes megyében kevesebb idő alatt kapták meg pénzüket a számlakibocsátók. Azaz, ha például egy Somogy megyei székhellyel rendelkező cégnek engedélyeztek utólagos fizetést, akkor 2013-ban még 59 napot kellett várnia a számlakibocsátónak amennyiben olyan vállalkozással hozta össze a sors, aki nem fizette ki időben a számlát, 2014-ben pedig már „csak” 49 napot.

Kikényszerített fegyelem: a növekvő kockázattudatosság jobban fizető vevőket hoz

Jó hír, hogy az elmúlt évben a cégek fizetési fegyelmére jellemző mindhárom jelentős mutatószám javult. 2014 a határidőben fizetett számlák arányának növekedését hozta, és átlagosan kisebb fizetési határidőket szabnak a cégek, sőt még a számlafizetési késedelmek is jelentősen csökkentek. A javulás gazdasági stabilizálódásra utal, illetve arra, hogy a cégek növekvő kockázattudatossága jobb fizetési morált kényszerít ki a piacon. Azok a vállalkozások azonban, akik utólagos fizetést engedélyeznek partnereiknek, továbbra sem dőlhetnek hátra, mivel ma Magyarországon átlagosan közel másfél hónapot kell várniuk a pénzükre.

Az ebből adódó kellemetlenségekre érdemes tudatosan készülniük, illetve amennyiben szerződéskötés előtt alaposan felmérik partnerük üzleti meghízhatóságát, fizetési szokásait, akkor a számlafizetési feltételek és beszedési folyamat megfelelő alakításával megkímélhetik magukat a veszteségektől. Minél több vállalkozás áll körültekintőbben és kockázattudatosabban a szerződéskötéshez, annál valószínűbb, hogy a hazánkra jellemző rossz számlakiegyenlítési morál javul, a piac stabilizálódik.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Rangos nemzetközi turisztikai díjakat hozott a kínai újév Magyarországnak

Kínától, az egyik legfontosabb küldőországtól öt jelentős szakmai elismerésben részesült a magyar turisztikai szektor. A kínai National Geographic Travel a legminőségibb úti célok között ajánlja Magyarországot, a Voyage Magazine pedig az Év új feltörekvő desztinációjának választotta hazánkat. Emellett az ország vezető turisztikai médiuma, valamint a legnagyobb szálláshelyfoglaló platformja több kategóriában is a legjobbak közé sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) országimázsépítő és forgalomösztönző tevékenységét.

2024. február 21.

Új rendelet az élelmiszer-infláció kezelésére

Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.