Jön az egyéni cégforma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tetszés szerinti jegyzett tőke és ehhez járuló, az alapító okiratban rögzített pótbefizetési kötelezettség lehet az egyik feltétele az egyéni vállalkozói igazolvánnyal létrehozható egyéni cégnek.

A jegyzett tőke és a pótbefizetés összege – tekintettel a hitelezői érdekek védelmére – nem lehet kevesebb, mint a kft. mindenkori törvényi tőkeminimuma – tájékoztatta a Világgazdaságot az egyéni cégről szóló törvény előkészítéséről Sáriné Simkó Ágnes, az igazságügyi és rendészeti tárca főosztályvezetője. Ilyenkor a cég felelőssége a jegyzett tőke és a pótbefizetés összegéig korlátozódna. Ez kiderülne elnevezéséből is (kfec).
Szintén jelezné az elnevezés, ha az egyéni vállalkozó, mert célszerűbbnek látja – és a tervek szerint megteheti majd –, a korlátlan felelősséget választja. Például azért, mert úgy véli, hogy ezáltal megőrizheti a róla eddig kialakított kedvező képet az üzleti életben. Ez esetben tehát változatlanul magánvagyonával is helyt kellene állnia immár korlátlan felelősségű egyéni cégként (ec).
A főosztályvezető asszony utalt arra: jelenleg az egyéni vállalkozásról szóló törvény mindössze két paragrafus erejéig foglalkozik az egyéni céggel, voltaképpen valós tartalom nélkül. Most még csak mintegy „ugródeszkául” szolgál ahhoz, hogy az egyéni vállalkozás könnyen gazdasági társasággá alakulhasson. A leendő törvény a mainál többrétűbb, árnyaltabb szabályozást ad majd. A konstrukcióval elkülönülhet egymástól a vállalkozó saját és a vállalkozás vagyona, ez sokak régi igénye.
Az elképzelések szerint az egyéni céget ugyanúgy a körzetközponti jegyzőnél lehet majd nyilvántartásba venni, mint az egyéni vállalkozást.

Sáriné Simkó Ágnes hangsúlyozta, hogy az egyéni cég valódi cég lesz, de nem gazdasági társaság. Lehetőséget ad az érdekeltnek arra, hogy vállalkozását továbbfejlessze a számára jól bevált egyéni keret megtartásával, azaz ha nem kívánja, ne egy gazdasági társasági formát – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t – válasszon, hanem az új sajátos megoldást. Az egyéni cégre – miként a gazdasági társaságokra – kiterjednének a csődszabályok. Vonatkozna rá a bérgarancia-törvény is, ez azért fontos, mert jelenleg az egyéni vállalkozó befizet ugyan a bérgarancia-alapba, de munkavállalója nem részesülhet abból. Ugyancsak érvényesülne rá a számviteli és a társaságiadó-törvény.

A leendő törvény elkülönül az egyéni vállalkozás szabályozásától, az utóbbit csak annyiban módosítaná, amennyiben a két forma kapcsolata igényli. Az előkészítők – az érdek-képviseleti szervekkel együttműködésben – azt remélik, az év végéig a parlament elé kerülhet a tervezet.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.