Júliusban 559 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, júniushoz képest az export és az import volumene is csökkent


Júliusban a kivitel volumene 3,2 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az aktívum 559 millió euró volt, az egyenleg 1,9 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn második becslése alapján.

Júniushoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,6, az importé 0,2 százalékkal csökkent. Júliusban a kivitel értéke 11,3 milliárd euró (4266 milliárd forint), a behozatalé 10,7 milliárd euró (4054 milliárd forint) volt.

Euróban kifejezve az export értéke 3,3 százalékkal nőtt, míg az importé 13 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 3,5 százalékkal bővült, a behozatalé 4,5 százalékkal mérséklődött.

A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,9 milliárd euróval javult. (Az egyenleg 138 millió euróval kevesebb az első becslésben közöltnél.) A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 5,7, a behozatalban 13 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 8,3 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 6,2, a dollárral szemben 14 százalékkal erősödött – közölte a KSH.

A gépek és szállítóeszközök 2022. júliusi áron számított kivitele 4,8 százalékkal nagyobb, behozatala 8,7 százalékkal kisebb lett. A közúti jármű árucsoport exportvolumene több mint ötödével, importvolumene kismértékben nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene kivitelben pár százalékkal emelkedett, behozatalban ugyanekkora mértékben csökkent. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport forgalma a kivitelben kismértékben visszaesett, míg a behozatalban több mint tizedével nőtt. A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék exportvolumene közel tizedével, importvolumene több mint tizedével mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kiviteli oldalon 2,6 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumennövekedéséhez, míg a behozatali oldalon 3,6 százalékponttal növelte a teljes forgalom volumencsökkenését.

A feldolgozott termékek exportvolumene 1,7, importvolumene 5,0 százalékkal kisebb lett. A volumenváltozást importban a műanyag alapanyag, exportban a gumigyártmány forgalma befolyásolta. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 0,5 százalékponttal csökkentette a teljes forgalom volumennövekedését, míg az importban 1,7 százalékponttal növelte a teljes forgalom volumencsökkenését.

Az energiahordozók exportvolumene 46, importvolumene 11 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A mindkét oldali forgalomnövekedés döntően a villamos energia volumenének jelentős emelkedésével magyarázható. Az energiahordozók a teljes forgalomváltozás ütemét az exportban 1,8 százalékponttal növelték, míg az importban a teljes volumencsökkenést 1,6 százalékponttal mérsékelték.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 2,9, a behozatalé 11 százalékkal kisebb lett. A volumencsökkenést az exportban a zöldség és gyümölcs, az importban a gabona és gabonakészítmény forgalma befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált csökkenés a teljes exportforgalom volumenváltozását 0,2 százalékponttal mérsékelte, míg az importcsökkenés ütemét 0,5 százalékponttal fokozta – sorolta a KSH.

Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 1,3 százalékkal nagyobb, míg az onnan érkező behozatalé 6,5 százalékkal kisebb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 1,2 milliárd euróval javult, 896 millió eurós többlet keletkezett. Az export 76, az import 72 százalékát bonyolított le Magyarország ebben a viszonylatban.

Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 10 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 2,5 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 682 millió euróval javult, 337 millió eurós passzívumot mutatott.

Január-júliusban a kivitel értéke 88,7 milliárd euró (33,8 ezer milliárd forint), a behozatalé 83,8 milliárd euró (32,0 ezer milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 6,2 százalékkal emelkedett, míg a behozatalé 0,3 százalékkal csökkent.

A termék-külkereskedelmi mérleg 9,0 milliárd euróval javult, a többlet 4,9 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 4,8, a behozatalban 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A cserearány 4,3 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 0,4 százalékkal gyengült, a dollárhoz viszonyítva nem változott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.