Késedelmes áttérés a végelszámolásra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Ctv. 116. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása azokkal a cégekkel szemben indokolt és lehetséges, amelyek egyáltalán nem határozták el az egyszerűsített végelszámolásra biztosított 150 napos törvényi határidő leteltét követően az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést.


Az irányadó tényállás szerint a betéti társaság 2015. január 5. napján határozta el a jogutód nélküli megszűnését azzal, hogy az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját 2015. július 23. napjában állapította meg. Legfőbb szerve az 1/2016. (X. 02.) számú határozatával döntött arról, hogy a 2015. július 23-i kezdő időponttal indult egyszerűsített végelszámolásról áttér az általános szabályok szerinti végelszámolásra.

[multibox]

A társaság cégjegyzékébe 2015. október 19. napján került elektronikusan bejegyzésre a betéti társaság adószámát – a cég végelszámolás miatti státuszváltozása következtében – érintő bejegyzés, majd az állami adóhatóság 2015. december 23. napján közölte a cégbírósággal, hogy a végelszámolás alatt álló céggel szemben adóeljárás van folyamatban, ezért kérte a cégbíróságot, hogy annak befejezését megelőzően ne törölje a céget a cégjegyzékből. Az állami adóhatóság 2016. július 26. napján értesítette a cégbíróságot, hogy a végelszámolás alatt álló társasággal szemben az adóeljárás befejeződött, a cégnek nincs köztartozása, ezért nincs akadálya a társaság törlésének.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság ezt követően hozta meg a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzését, amelyben törvényességi felügyeleti eljárás megindításának terhe mellett felhívta a céget, hogy ha a működés továbbfolytatása mellett megszüntette az egyszerűsített végelszámolást, úgy igazolja ennek a Cégközlönyben történt közzétételét, illetve amennyiben a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem fejezte be az egyszerűsített végelszámolást, úgy 60 napon belül gondoskodjon az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérésről, nyújtsa be az ezt tartalmazó változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságra.

A társaság az előző felhívásra határidőben, 2016. október 17. napján terjesztette elő azt a változásbejegyzési kérelmet, amelyben a 2016. október 2-i taggyűlésen elhatározott adatváltozások cégbejegyzését kérte.

Az elsőfokú bíróság végzésével felfüggesztette a változásbejegyzési eljárást a 2016. október 25. napján indult, jelen törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig.

Az elsőfokú bíróság a céggel szemben 2016. október 25. napján hivatalból megindított törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott fellebbezett végzésével a cég végelszámolására irányuló eljárását megszüntette, a végelszámolót felmentette, és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Végzése indokolásában rögzítette, hogy a betéti társaság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 114. § (1) bekezdésében előírt 150 nap alatt nem fejezte be a végelszámolást, nem tért át az általános szabályok szerinti végelszámolásra, ezért elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.

A fellebbezés tartalma

Az eljárás alá vont cég a végzés elleni fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a cégbíróság végzésével arra hívta fel, hogy mivel a 150 napos törvényi határidő letelt, 60 napon belül gondoskodjon az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra való áttérésről, és nyújtson be ezt tartalmazó változásbejegyzési kérelmet. A társaság 2016. október 17. napján eleget tett a cégbíróság felhívásában foglaltaknak, ezért megalapozatlannak tartotta vele szemben a kényszertörlési eljárás elrendelését.

[htmlbox BDT]

A Debreceni Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezést az ítélőtábla alaposnak találta.

Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg végzése indokolásában azt, hogy a társaság a 2015. július 23. napján elkezdődött végelszámolást nem fejezte be a Ctv. 114. § (1) bekezdésében erre biztosított 150 napon belül, egyszerűsített módon, és elmulasztotta a Ctv. 114. § (3) bekezdés c) pontjában előírt, az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést is. Ezt a mulasztását azonban a cégbíróság felhívására, az abban biztosított határidőn belül pótolta, késlekedve ugyan, de áttért az általános szabályok szerinti végelszámolásra.

A Ctv. 114. § (6) bekezdése, illetve 116. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kényszertörlési eljárást azzal a mulasztó céggel szemben kell megindítani, amelyik a Ctv. 114. § (1) bekezdésében rögzített 150 napos határidőt elmulasztva nem tér át az általános szabályok szerinti végelszámolásra. Azzal a céggel szemben, amely csupán késedelmesen, de teljesíti az áttérésre irányuló kötelezettségét, a Ctv. 116. § (1) bekezdés c) pontját nyelvtanilag, és Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének megfelelően a jogszabály céljával összhangban értelmezve, és azt feltételezve, hogy a jogszabály a józanésznek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgál, nincs helye a kényszertörlési eljárás megindításának.

A végelszámolás a jogutód nélkül megszűnt cégnek a gazdasági életből történő kivezetését egy szabályozott, ellenőrzött eljárás keretében teszi lehetővé, míg a kényszertörlési eljárás ehhez képest mindenképpen egy kevesebb mozgásteret biztosító, a hitelezői igények kielégítését korlátozottan lehetővé tevő eljárást jelent. A jogutód nélkül megszűnt cég gazdasági és költségvetési kapcsolatainak a lezárása a végelszámolás keretében rendezettebben történik meg, ezért hitelezői érdek is a már folyamatban lévő végelszámolási eljárásnak a kényszertörlési eljárással szembeni priorálása.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A végelszámolás egyszerűsített módjáról az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést késedelmesen bejelentő céggel szemben a kényszertörlési eljárás megindítása gyakorlatilag a késedelem szankcióját jelentené, ami eltúlzott jogkövetkezmény. A Ctv. 116. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása azokkal a cégekkel szemben indokolt és lehetséges, akik nem határozták el az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést, ezért az egyszerűsített végelszámolásra biztosított 150 napos törvényi határidő leteltét követően „ex lex” állapotban vannak a cégbíróság Ctv. 160. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végzése meghozatalának időpontjában. Jelen esetben az ítélőtábla értékelte azt a körülményt is, hogy az elsőfokú bíróság is ezt a jogértelmezést követve hívta fel a céget változásbejegyzési kérelem előterjesztésére, és a cég az elsőfokú bíróság felhívását határidőben, maradéktalanul teljesítette.

Az ítélőtábla mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdés utaló szabálya folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 258. § (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, a törvényességi felügyeleti eljárást a Ctv. 80. § (4) bekezdése szerint megszüntette, és felhívta az elsőfokú bíróságot a cég által 2016. október 17. napján benyújtott változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálására.

Az ismertetett döntés a (Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.548/2016/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2017/5. számában 77. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Védeni kell a fogyasztókat zöld és digitális átállás során

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fogyasztópolitikai bizottságának első miniszteri szintű ülésén elfogadták a fogyasztók kettős átmenet keretében történő hatékony védelméről szóló nyilatkozatot, melyhez a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is csatlakozott – jelentette be csütörtökön a minisztérium.

2024. október 10.

EY: hatályba lép a NIS2, büntetés járhat a figyelmetleneknek

Pár nap és élesedik a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, amely több ezer cégre vonatkozik Magyarországon. A regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.

2024. október 10.

PwC: Alig tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

A G20-országok több mint 20 éve nem tudtak évi 11,5%-nál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát elérni, ezért világviszonylatban már 20,4%-os dekarbonizációra, azaz kibocsátásintenzitás-csökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra lehessen korlátozni. A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben. Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség.