Keveset költenek kutatás-fejlesztésre a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Deloitte Zrt. közel ötszáz, Magyarországon működő közepes- és nagyvállalat megkérdezésével készített felmérése szerint a cégek egyelőre nem tervezik, hogy jelentős mértékben növelik a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos ráfordításaikat. A vállalati szektor bevonása ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kiemelt kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1,8 százalékra emelkedjen.

A Deloitte Zrt. Magyarországon működő közepes és nagyvállalatok körében végzett felmérése rávilágít arra, hogy a szabályozási környezet változatlansága mellett a K+F tevékenységet folytató vállalkozások közel háromnegyede várhatóan nem fogja növelni a K+F ráfordításait az elkövetkező években, kifejezetten a K+F ráfordításai csökkenésére pedig a válaszadók 9 százaléka számít.

A Deloitte nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánk és Lengyelország esetében jellemzően átlagosan az árbevétel 0.9 százaléka alatti összeget, Szlovákia és Románia esetében jellemzően az árbevétel 0.9 – 3 százaléka közötti összeget, míg Horvátország és Csehország esetében jellemzően az árbevétel 3 százaléka feletti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre. A regionális összehasonlításból az is kitűnik, hogy a magyar vállalkozások látszólag kevesebbet költenek K+F-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. Ez azt is sugallja, hogy ezen vállalkozások K+F ráfordításainak „növelésében”, ösztönzésében van lehetőség a jövőre nézve.

A nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes országokban működő cégek K+F költését összességében (azaz az egyes országok közötti különbségeket figyelmen kívül hagyva) motiváló tényezők közül a K+F (közvetlen, vissza nem térítendő) támogatások a legfontosabbak, amit az adókedvezmények, a versenytársak fokozott K+F aktivitása és a megfelelő szakképzettségű munkavállalók rendelkezésre állása követ.

A Deloitte a Vállalati K+F Jelentésben megvizsgálta azt is, hogy melyek lennének azok a külső tényezők, amelyek a hazánkban működő vállalatokat K+F ráfordításaik növelésére ösztönöznék. A válaszadók ezek közé sorolták a támogatások (adókedvezmények és közvetlen támogatások) mértékét, a megfelelő képzettségű munkavállalók rendelkezésre állását, a szabályozási környezet kiszámíthatóságát, valamint a közvetlen támogatások előtérbe kerülését az adókedvezményekkel szemben – azaz a Vállalati K+F Jelentés alapjául szolgáló felmérés többnyire megerősítette a regionális (közép-kelet európai) tapasztalatokat. A legkevésbé fontos, a vállalati K+F ráfordítások növelését ösztönző, külső tényezőként a szellemi tulajdonjogok védelmét, illetve a versenytársak K+F ráfordításainak mértékét tüntették fel a válaszadó cégek.

A jelentés azt is vizsgálta, hogy a cégek által a legfontosabb ösztönzőként megjelölt állami támogatások (közvetlen – pályázati – támogatások és K+F adókedvezmények) mennyire ismertek a vállalkozások körében, illetve ezek igénybevételének milyen akadályai, korlátai vannak.

A jelentés kimutatja, hogy átlagosan a cégek 35-40 százaléka ismeri a K+F pályázati lehetőségeket, azon belül is elsősorban az EU társfinanszírozott és a hazai K+F pályázatokat. A pályázati támogatásokat a válaszadók alig 10 százaléka vette igénybe, ennek okát a pályázatokat ismerők alapvetően abban jelölték meg, hogy cégpolitikából, illetve üzleti filozófiából adódóan nem vesznek igénybe pályázati támogatásokat. Ezen túlmenően a K+F pályázatok igénybevételét jellemzően az egyes pályázatok esetében elvárt új munkavállalók felvételének feltétele korlátozza, de gyakran jelenik meg akadályként, hogy egy K+F projekt eredményei, létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető.

A pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A K+F adókedvezmények igénybevételénél ennek megfelelően nem a kedvezmények ismertsége jelent akadályt, hanem (a válaszadók 34%-a szerint) az adókedvezmények igénybevételének az a kockázata, hogy a cégek nem ismerhetik előre az adóhatóság álláspontját a konkrét tevékenységek K+F jellegének megítélése kapcsán.

A cégek szerint a K+F adókedvezmények igénybevételének további akadályát jelenti a tevékenységek besorolása és minősítése körüli bizonytalanság, valamint még a nyilvántartási-, elszámolási-, időkimutatási rendszerek alkalmatlanságával kapcsolatos belső korlátok.

Forrás: Deloitte Zrt.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvételi plafon

250 ezer forint lesz az ingyenes készpénzfelvételi plafon, ha az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága és plenáris ülése is támogatja a Fogyasztóvédelmi Albizottságban egyhangúan megszavazott javaslatot- írja a közösségi média oldalán Tordai Bence független országgyűlési képviselő.

2024. október 30.

Zsugorodik a magyar gazdaság

2024 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent a 2023. harmadik negyedévihez képest. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

2024. október 29.

Jönnek a digitális ikrek, de mik is azok?

A digitális ikrek egy olyan fejlett technológia olyan, amely lehetővé teszi a fizikai objektumok, rendszerek vagy folyamatok virtuális másának létrehozását és szimulációját. Ezek a digitális másolatok valós időben gyűjtik és elemzik az adatokat, elősegítve a hatékonyabb döntéshozatalt, a költségek csökkentését és az innovációt.