Tanulmányi szerződés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakemberszükséglet biztosítása érdekében a munkáltató és a munkavállaló tanulmányi szerződést köthetnek. Ebben a foglalkoztató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, amely általában a képzéssel kapcsolatos költségeket, így a tandíjat és a vizsgadíjat, a tankönyvek árát, az iskolába utazás és a szállás költségeit foglalja magába, de támogatásnak tekintendő a munkáltató által biztosított tanulmányi szabadság és a vizsgák miatt kiesett időre járó díjazások, juttatások összege is.

A munkáltató által fizetendő támogatás konkrét összegét a felek határozzák meg, ebből következően előfordulhat, hogy a cég csak a tandíjat és a tanulmányi szabadságra járó díjazást fizeti, az utazási és szállásköltségeket ellenben nem. A dolgozó a költségtérítésért cserében köteles a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatni, a képzettséget megszerezni, majd ezt követően bizonyos ideig a munkaviszonyát fenntartani.

A tanulmányi szerződést mindig írásba kell foglalni. A megállapodásban részletesen rögzíteni kell a munkáltatói támogatás formáját és mértékét, továbbá – a támogatás mértékével arányosan – azt is, hogy az alkalmazott hány évig köteles a munkaviszonyát fenntartani. A kikötött idő azonban az öt évet azonban nem haladhatja meg. Ellenkező kikötése hiányában ebbe az időtartamba nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót rendes szabadság sem illeti meg.

Nem köthető tanulmányi szerződés abban az esetben, ha a képzés megszerzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ebben az esetben a munkáltató téríti meg képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget, a tandíjat, vizsgadíjat, könyveket, utazási, illetve szállásköltséget, a tanulmányokon való részvétel és a vizsgák előtti felkészülési időre járó munkaidő kedvezmény időtartamára a munkaszerződés szerinti egyébként járó díjazást, de tanulmányi szerződés nélkül. Nem köthető továbbá tanulmányi szerződés azoknak a kedvezményeknek a biztosítására sem, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés) alapján köteles a munkáltató a meghatározott tanulmányt folytató munkavállalónak biztosítani. Ha a tanulmányi szerződés megkötése a tiltás ellenére létrejött, akkor e szerződés érvénytelennek minősül.

Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát is érvényesítheti. Munkáltatói szerződésszegésnek minősül, ha a tanulmányi szerződés szerinti fizetési kötelezettségét a foglalkoztató nem, vagy csak részben, esetleg késve teljesítik. A gyakorlat szerint lényeges kötelezettségszegés az az eset is, ha a munkáltató a szorgalmi időszakban nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt és a vizsgákra való felkészüléshez előírt szabadnapokat.

Ha a tanulmányi szerződés kikötése szerint a munkavállalót a tanulmányai alapján szerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, és ennek a munkáltató az elvárható időn belül nem tesz eleget, akkor a dolgozó jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését sem.

Amennyiben a dolgozó a tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, akkor a foglalkoztató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége is ezzel arányos. Ugyanez a szabály érvényesül a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetén is, azaz közös megegyezés esetén is él a támogatás (vagy annak arányos része) tekintetében a visszatérítési kötelezettség. Ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha a közös megegyezés során a felek kifejezetten így állapodnak meg.

A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitát – kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződést – a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint, azaz a munkaügyi bíróság előtt kell elbírálni.

---