KSH: 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több mint egy évvel korábban. 2017. január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek  átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 


Tavaly január kivételével minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tette hozzá a KSH.

Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 900 forint volt a múlt év végén, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 225 800 forintra becsülhető – tett hozzá a KSH.

A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben is fizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat és átlagosan 29 ezer 600 forintot tettek ki, míg novemberben 49,8 százalékos növekedéssel meghaladták a 36 ezer forintot. A vállalkozásoknál 340 ezer forint volt a decemberi és 309 ezer forint az egész évi átlagkereset, a költségvetésben ez 301 ezer, illetve 275 ezer forint volt.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

Decemberben a foglalkoztatottak létszáma 57 ezerrel több volt az egy évvel korábbinál, a versenyszférában 66 ezerrel nőtt, a költségvetési szektorban 34 ezerrel csökkent a létszám, míg a közfoglalkoztatottak száma 47 ezerrel kevesebb volt, mint 2016 végén.

Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 11,8 százalékkal nőtt éves összevetésben decemberre és megközelítette a 340 ezer forintot, az építőiparban 19,4 százalékos emelkedéssel 271 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek. Az ingatlanügyletek szolgáltatási területén 18,1 százalékkal emelkedtek a bruttó jövedelmek és átlépték a 347 ezer forintot. Az energia szektorban az 556 ezer forintot is meghaladta a bruttó átlagkereset, viszonylag szerény 7,2 százalékos emelkedéssel. A pénzügyi, biztosítási területen 623 ezer forint volt a bruttó átlagbér 8,8 százalékos éves emelkedéssel. 

A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén a bruttó átlag keresetek 199 ezer forintot tettek ki, annak ellenére, hogy 14,8 százalékkal emelkedtek, míg a kereskedelemben az átlaghoz közeli, 13,4 százalékos volt a keresetek emelkedése, és elérték a 296 ezer forintot.

A költségvetési szektorban 7,7 százalékkal 391 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset a közigazgatás és védelem területén, és 9,7 százalékkal 319 ezer forintra az oktatásban. Az egészségügyben 15,3 százalékos béremelkedést regisztrált a statisztika és 321 ezer forint volt az átlagbér, a szociális ellátásban 133 ezer forint maradt az átlagnál alacsonyabb 10,3 százalékos emelkedéssel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.