KSH: az alacsony lakásépítési aktivitást csak néhány nagyobb beruházás élénkítette az első negyedévben

2024 első negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében. Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások közel felét (48 százalék). Pest régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól.

A KSH megjegyezte, hogy a vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét (52 százalék) és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.

A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.

A KSH közölte: a természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban épült. Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,2 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre nőtt a tavaly első negyedévihez képest. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenést, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg: Budapesten és a községekben csökkenés (47 és 10 százalék), a megyei jogú városokban és a többi városban pedig növekedés (42 és 6,3 százalék) történt. A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában – emelte ki a jelentés.
Mindez a teljes régió növekedését is megalapozta: Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakás építése.

Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével – fűzte hozza a KSH. A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. első negyedévinél 8,8 százalékkal kevesebb, összesen 1909 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országos szinten 853 volt – derül ki a KSH jelentéséből.

(MTI)