Külpiaci Siker Program indul a kkv-kért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négy pillérre épülő program segíti a magyar kis- és középvállalkozások külpiacra jutását a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Külgazdasági Szövetség együttműködésében – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.


Hét magyar kereskedőház működik majd a kkv-k piacra jutásának segítésére, ebből három – Bakuban, Moszkvában és Asztanában – már létrejött, egy november 17-én nyílik Pekingben; Abu-Dzabiban, Rijádban és Isztambulban pedig az év végéig hozzák létre ezeket az intézményeket.

Emellett létrehozzák a külkereskedői szakértők rendszerét, a kiemelt beszállító-fejlesztési programot, illetve külpiaci megjelenési programot indítanak.

A négy pillért tartalmazó Külpiaci Siker Program további részleteiről szólva Szijjártó Péter elmondta: a külkereskedői szakértők rendszerében jelenleg 64 főből álló kerettel rendelkeznek. Felmérésük szerint minden negyedik kkv-nál foglalkozik egy ember exporttal, ezért fontos, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező szakértők segítsék az adott céget az export szervezet kiépítésében, a külpiaci kapcsolat kialakításában. A program keretében 100 napig dolgozik a külkereskedelmi szakértő a regisztrált cégnél, fizetésének felét a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. adja, erre a célra 100 millió forint már rendelkezésre áll, és várhatóan ebből a keretből 70 cégnek tudnak majd segíteni – tette hozzá.

A kiemelt beszállító-fejlesztési programot az autóipar, az elektrotechnika, illetve az élelmiszeripar területén kívánják megvalósítani. Tapasztalat, hogy a kkv-k általában egy nagy cég beszállítói, a programban el kívánják érni, hogy más multinacionális vállalathoz is beszállítóként kapcsolódjanak. Ebben a programban is 100 millió forint áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.

A külpiaci megjelenési programban ugyancsak 100 millió forint keret áll rendelkezésre a személyes kapcsolatépítés támogatására. A programban a külpiaci kereslethez igazodó roadshow-kat szerveznek, példaként említette az államtitkár, hogy a magyar mérnöki tudás iránt jelentős kereslet mutatkozik a külpiacon.
Szijjártó Péter elmondta, hogy remények szerint a négy pillére épülő program is hozzájárul a magyar gazdaságpolitika célkitűzéseihez, ahhoz, hogy a magyar export legalább egyharmada 2018-ra Európán kívülre kerüljön.

Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságnak elnöke a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az idén magyar beszállítói programot indítottak a jó minőségű termékek beszerzésére, ezzel is segítve a magyar gazdaság versenyképességét. Jelenleg magyar üzleteikben a választék 54 százaléka magyar beszállítóktól származik, ezt az arányt 2014 végére 60 százalékra kívánják növelni, és lehetőséget adnak a Lidl nemzetközi hálózatába is bekapcsolódni. Jelenleg 40 magyar beszállító 110 termékét árusítja a Lidl 9 európai áruházában – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Horváth Miklós, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség elnöke, a Skultéti Vilmos, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója stratégiai megállapodást kötött a magyar export erősítésére, a magyar gazdaság növekedésének elősegítésére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.