Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Drámai mértékben zuhant a használatba vett új lakások száma az idei első háromnegyedévben a megelőző év első kilenc hónapjához képest – derül ki az InfoTandem heti infografikájából. Nem sok jóval kecsegtet, hogy a kiadott építési engedélyek száma is harmadával zsugorodott.
Országos szinten a tavalyinál 37 százalékkal kevesebb, összesen 4077 új lakásba költözhettek be a lakók az idén szeptember végig. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatásai szerint a legnagyobb, 54 százalékos zuhanás a községekben történt, ami annyit tesz, hogy az e típusba tartozó településeken mindösszesen 638 lakás készült el. A megyei jogú városok megúsztak jó egyharmados visszaeséssel, a többi városban viszont 2012 hasonló időszakához képest megfeleződött a használatba vett lakások száma.
Egyedül Budapest büszkélkedhet minimális plusszal: ott 29-cel sikerült megfejelni a bázisul szolgáló állományt. Így elmondható, hogy az összes új otthon több mint egynegyede a fővárosban létesült, köszönhetően mindenekelőtt néhány nagyberuházásnak.
A folytatásban azonban korántsem biztos, hogy hasonló végeredmény jön majd ki. A szóban forgó időszakban ugyanis Budapesten mindössze 812 lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 53 százalékos visszaesésnek felel meg az egy évvel korábbi helyzethez viszonyítva, s jócskán meghaladja az országosan mért 32 százalékos mínuszt. Ebben a tekintetben a megyei jogú városokban a legbiztatóbb a helyzet, ahol „csupán” 11 százalékos csökkenést regisztráltak az új engedélyeknél.
Az építtetői kört még a természetes személyek dominálják, ám arányuk 66-ról 57 százalékra csúszott vissza, miközben a vállalkozások által épített lakások súlya 32-ről 40 százalékra kapaszkodott föl.Ezen számokból már sejthető, hogy az egyéb építtetők aránya elenyésző; önkormányzati megbízásból például mindössze 47 lakást húztak fel 2013 első háromnegyedévben.
Az újonnan épült lakóépületekben 62-ről 57 százalékra olvadt a családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké – 10 százalékpontot emelkedve – elérte a 38 százalékot.A vizsgált periódusban használatba vett lakások átlagosan 102 négyzetméteresek voltak.
