Márciusig még lehet szerződni az NHP hitelre
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Monetáris Tanács döntése alapján az MNB kiterjesztette a Növekedési Hitelprogram szerződéskötési határidejét.
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 2013. június 1- jén indította el a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (A továbbiakban: NHP), amelynek célja a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése volt.
Az MNB statisztikái szerint az NHP eddigi három szakaszában együttvéve 36.103 vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2459 milliárd forint összegben, ezzel a program jelentősen hozzájárult az elmúlt évek gazdasági növekedéséhez és foglalkoztatás bővüléséhez.
Az NHP- ről röviden
A Növekedési Hitelprogram harmadik szakasza keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit azok kölcsön vagy pénzügyi lízing formájában továbbhiteleznek a kis – és középvállalkozásoknak (a továbbiakban: Kkv), másrészt refinanszíroznak pénzügyi vállalkozásokat. Mindezt kizárólag a hitelprogram által korlátozott éves költség mellett tehetik meg, amely a program céljának elérését szolgálja. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek legfeljebb 2,5%- os kamatot kérhetnek el a vállalkozásoktól, ami piaci viszonylatban igen kedvezőnek számít.
Tehát a Növekedési Hitelprogram célja nem más, mint hogy a Kkv-k könnyebben juthassanak hitelhez annak érdekében, hogy lehetővé váljon számukra olyan projektek megvalósítása is, melyek elindítását a magas finanszírozási költségek eddig akadályozták.
A program harmadik szakasza két pillérből áll. A II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású euro/forint csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi a hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező Kkv-k részére. Mindkét pillér 300 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre, azonban 2016. június 7-én az I. pillér keretösszege 400 milliárd forintra lett felemelve, majd a II. pillérből újraallokálásra kerülő 60 milliárd forintot az MNB szintén az I. pillérben bocsátotta a hitelintézetek rendelkezésére.
Kik kaphatnak a hitelből?
A növekedési hitelt a program keretében kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben előírt feltételeknek megfelelő, belföldi székhelyű Kkv-k igényelhetik. Fontos azonban tudni, hogy nem minősül Kkv-nak (az NHP vonatkozásában) az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A részvétel további feltétele, hogy a hitelszerződés megkötésekor akár külföldön lévő kapcsolódó és partnervállalkozásaival összevont (konszolidált) éves beszámolója, annak hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján is Kkv-nak minősüljön. További elvárás a programban részt vevő KKV-val szemben, hogy a benne a KKV szerződés megkötése után tulajdont szerzők a KKV szerződés megkötését követő 2 évben összesen legfeljebb 50 százalékos tulajdonosi részesedést birtokolhatnak. Akik pedig nem felelnek meg a fenti feltételeknek, azok tulajdoni hányada maximum 25% lehet a vállalkozásban.
Az NHP szigorú ebből a szempontból, tekintettel arra, hogy amennyiben nem teljesülnek a feltételek, abban az esetben a teljes refinanszírozott kölcsönt vissza kell fizetni.
Mire költhető el a hitel összege?
Mindkét pillérben kizárólag új beruházási hitelek folyósítására van lehetőség, forgóeszköz-finanszírozási kölcsön pedig a programban nem nyújtható.
Arra vonatkozóan, hogy mi számít beruházási kölcsönnek az NHP tekintetében, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) ad választ. Ennek megfelelően a törvény 25. §-a szerint meghatározott immateriális javak és az Szmt. 26. §-a szerint meghatározott tárgyi eszközök beszerzésére, a már meglévő vagy bérelt, illetve lízingelt (amennyiben a beruházás aktiválásra kerül) eszközök átalakítására, korszerűsítésére és kapacitásuk bővítésére nyújtható hitel.
Fontos tudni azonban, hogy a számlákkal nem igazolható beruházási tevékenység nem finanszírozható a program keretein belül.
Beruházási kölcsön folyósítható az Szmt. 27. §-a szerint meghatározott tartós részesedés céljából is, azonban kizárólag a 2016. május 1. előtt alapított vállalkozásban történő részesedés szerzése lehet a program része, a nyilvánosan működő részvénytársaságokban való részesedésszerzés esetén annak legalább 10 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell eredményeznie.
Ingatlan beruházások körében a lakóingatlan és az üdülő alap esetben nem finanszírozható, azonban vannak kivételek, amikor mégis részt vehet a hitelprogramban. Ilyen például, ha a törvénynek megfelelő szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatnak.
A program keretében lényeges szempont, hogy csak olyan eszköz vásárolható, amely a vállalkozás üzleti tevékenységét szolgálja. A beruházással érintett eszköznek (ideértve az ingatlant is) tehát a Kkv üzleti célját kell szolgálnia, így az bérbe nem adható. A bérbeadás tilalma mégis feloldható bizonyos esetekben, például akkor, ha a vállalkozás fő tevékenysége már 2014. február 28. óta a kölcsönzés.
Ehhez hasonlóan személygépkocsi beszerzése is csak abban az esetben finanszírozható, ha a Kkv főtevékenysége 2014. február 28-tól folyamatosan személyszállítás.
A vállalkozásoknak a fenti célokra a program keretében nyújtható hitel alsó határa az I. pillérben 3 millió forint, a II. pillérben 10 ezer euro. Az igénybevétel felső határa az I. pillérben 1 milliárd forint, a II. pillérben 30 millió euro.
Jövőre is lehet szerződést kötni
Az NHP hitel második szakasza 2015. év végén zárult, míg a tervek szerint a harmadik szakasz, 2016. december végéig tartott volna, vagyis a vállalkozások csak ez év végéig használhatták volna ki a 2,5%- os kamatozású hitelt. Azonban a Monetáris Tanács nagyon pozitív döntést hozott, amely alapján az MNB a szerződéskötési határidőt kitolta és ezáltal 2017. március 31-re módosította, változatlanul hagyva a 2018. június 29-ig terjedő lehívási időszakot. Erre azért volt szükség, mert egyes hitelcélok esetében adminisztratív tényezők nehezítik a szerződéskötés év végéig történő lebonyolítását.
A határidő kiterjesztése azt jelenti tehát, hogy a vállalkozásoknak hosszabb ideig lesz lehetőségük igénybe venni az igen olcsó forrást, ami még tovább erősítheti a szerepüket. Azonban a szerződéskötés határidejének módosításával további előnyök is járnak, ugyanis a Monetáris Tanács döntése alapján a hitelintézetek a devizapillérben még rendelkezésükre álló hitelkeretet választásuk szerint forintban történő hitelezésre is felhasználhatják a forintpillér feltételei szerint. Vagyis egyéni döntésükre van bízva, hogy a meglévő hitelkereteiket, devizában, vagy forintban kívánják tovább hitelezni függetlenül attól, hogy a forrás a devizapillérben van elhelyezve.
