Matolcsy kedveli a skandináv modellt

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. szeptember 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a magyar gazdaság számára a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, ezek az államok a munka- és a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.


A jegybank elnöke ezt a BÉT50 – a Budapesti Értéktőzsde őszi, a középvállalatok növekedésére fókuszáló – rendezvényén mondta, kiemelve, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fejlődését hosszabb távon a sikeresen működő kis- és középvállalatokra (kkv)kell alapozni, a tőzsde dinamikus fejlődésének gerincét a kkv-k kell, hogy adják.

Úgy vélte, az állami vállalatoknak minél nagyobb számban meg kell jelenniük a BÉT-en, mert a tőzsdén megfelelően lehet majd mérni e cégek teljesítményét.

Matolcsy György szerint Magyarország számára nem lehet követendő példa a dél-európai országok gazdasági modellje, nem lehet a magas eladósodottságot, a magas munkanélküliséget példaként állítani az ország elé. A közép-kelet-európai országoknak a skandináv modellt kell követniük. A skandináv országok a foglalkoztatás növelése, a munkaintenzív gazdasági időszak után tőkeintenzív fejlődési útra léptek, jelenleg pedig tudásintenzív időszakban vannak, ez a modell sikeres példa lehet Magyarország számára – mondta.

 

A jegybank elnöke fontosnak nevezte, hogy Magyarország megvalósítja a keleti és a déli nyitást, hogy részt vesz a kínai kezdeményezéssel indult új selyemút kiépítésében. A magyar gazdaság teljesítményének egyre nagyobb részét adják az Európai Unión kívüli térségekkel lebonyolított gazdasági kapcsolatok – tette hozzá. 

Úgy vélte, Magyarország számára jó példa lehet, a német tartomány, Baden-Württemberg gazdasági fejlődése, illetve az észak-olasz területek gazdasági bővülése. Baden-Württemberg mintegy 14 ezer közepes vállalkozása innovatívan, kreatív működik, ezek a cégek jelentik az ottani gazdaság gerincét. Idehaza jelenleg csak mintegy 4600 jól működő középvállalattal lehet számolni, ha ezek számát 2,5-3-szorosára növeljük, akkor a magyar GDP is két-háromszorosára nőhetne a jövőben – vélekedett Matolcsy György.

Az MNB elnöke szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az állami vállalatok tőzsdére kerüljenek, de a blue chipekre, a legjelentősebb tőzsdei nagyvállalatokra is nagy szükség van a BÉT-en, és a jövőben újabb nagyvállalatok tőzsdei bevezetését kell megvalósítani.

Mint mondta, meg kell vizsgálni a lengyel példát, ahol valamennyi nagybank szerepel a varsói tőzsdén, “lényegében kötelező a jelenlétük”, ez a modell dinamikus tőkeforrást jelentene a magyar tőzsdének is, de fontos lenne a bankok számára is, mivel a tőzsdén keresztül a teljesítményük is jobban mérhetővé válik.

Közölte: “a huhogó baglyoknak” azt lehet üzenni, nincs igazuk, mert Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta, a globális rangsorok ugyanis több fontos tényezőt nem vesznek figyelembe. Az MNB által végzett kutatások 90 százalékban tényeken alapulnak, miközben a fontosabb rangsorok számos szubjektív tényezőre alapozva vizsgálódnak – fogalmazott Matolcsy György.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


További növekedésre számít a Lidl
2019. november 19.

Az idén 15 éves Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2018-as üzleti évét 445,11 milliárd forintos nettó árbevétellel és 26,5 milliárd forintos nyereséggel zárta, idén pedig további bővülésre számít.

Moody’s: lassul, de jelentős marad a magyar növekedés
2019. november 19.

A magyar gazdaság növekedése a valamelyes lassulás ellenére a következő két évben is várhatóan robusztus ütemű marad - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett éves adósprofil-jelentésében.