Megbírságolta a Magyar Telekomot az NMHH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újra, ezúttal 61,5 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot és annak vezérigazgatóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember 10-én, miután a szolgáltató nem tett maradéktalanul eleget a rá kiszabott 2015-ös hírközlési hatósági határozatnak – közölte az NMHH kommunikációs igazgatósága.

A tájékoztatás szerint a szolgáltató a késedelmesen fizető ügyfelek mintegy hetedét még jelenleg sem jogszerűen értesíti a fizetési hátralékokról, és ezen esetekre vonatkoztatható szolgáltatáskorlátozási gyakorlata sem felel meg a hatályos rendelkezéseknek.

A közlemény felidézte: az NMHH utóellenőrzéssel kontrollálja, hogy az egyes szolgáltatók a rájuk vonatkozó hatósági döntésben foglaltakat betartják-e. A hatóság idén vizsgálta meg, hogy mennyiben teljesítette a Magyar Telekom azt a 2015-ös hatósági határozatot, amelyet a cég – a vezetékes hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó – jogsértő szolgáltatáskorlátozási gyakorlata miatt hozott a késedelmesen fizető ügyfelek esetében. A szeptember 10-én zárult utóellenőrzés eredménye szerint a szolgáltató csak részben teljesítette a korábbi, összesen 162 milliós bírsággal járó határozatban leírtakat, hiszen a felszólítások kézbesítése és a szolgáltatások korlátozása előtti türelmi idő kivárása még mindig nem jogszerűen zajlik.

Az NMHH a jogsértések piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte meg, a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a versenytársak gyakorlatát is befolyásolják. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe vette azt is, hogy az előfizetőknek a tartozás rendezése után külön utánajárást igényel a visszakapcsolási díj töröltetése, ugyanakkor a Telekom jogsértéseinek száma nagymértékben csökkent 2015-höz képest azzal, hogy zömében áttért az elektronikus értesítésre.

A hírközlési hatóság felszólította a Telekomot a jogkövető magatartásra, a jogtalan helyzetet megszüntető intézkedési terv benyújtására, és a céget 60 millió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig másfélmillió forintos bírsággal sújtotta. Az elsőfokú döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet – közölte az NMHH.

„A Magyar Telekom a folyamatait igyekszik az ügyfelek kényelmét szem előtt tartva kialakítani, ezért az elektronikus kapcsolattartást részesíti előnyben az ügyfél számára is kényelmetlenebb tértivevényes küldeménnyel szemben. Ahol a szolgáltató rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel (e-mail, sms küldésre szolgáló telefonszám), ott ezeket a csatornákat használja a felszólítások és az értesítések küldésére, hiszen az ügyfélnek is ez az egyszerűbb. A felszólításban érintett ügyfelek kisebb hányada – éves szinten kb. 15% – kapja kizárólag postai úton az értesítéseket, az ő számuk is folyamatosan csökken. A szolgáltató tovább vizsgálja egy új, ügyfélbarát gyakorlat kialakításának lehetőségét az ő esetükben. A határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében a szolgáltató intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak.” – reagált a Telekom az NMHH döntésére lapunknak elküldött közleményében.

(MTI/Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.