Meghatározták a viszonteladóiknak a minimális árat, keményen büntetett a GVH
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 325 millió forint bírságot szabott ki a Casio óra- és hangszertermékek hazai forgalmazójára, valamint cseh anyavállalatára, mert meghatározták termékeik internetes viszonteladói árait a kiskereskedők számára, kiiktatva ezzel a vásárlókért folyó versenyt.
A GVH keddi közleménye szerint vizsgálatuk megállapította, hogy a FAST Hungary Kereskedelmi Kft. és cseh anyacége, a FAST CR jogelődje évekig jogsértően határozta meg az általa forgalmazott Casio karórák és billentyűs hangszerek minimális online fogyasztói árait.
Az eljárás feltárta, hogy a cégek „ajánlott fogyasztói árakat” tartalmazó listákat tettek közzé forgalmazóik számára, de a felsorolt árak alkalmazását nemcsak ajánlották, hanem folyamatosan ellenőrizték, eltérés esetén pedig azonnal figyelmeztették a webes kereskedőket. Egy esetben például a cégcsoport azzal fenyegette meg az egyik kiskereskedőt, hogy nem kap több árut, ha továbbra is 10 százalék kedvezménnyel árulja az általuk forgalmazott órákat. A cégek a felhívásokat leginkább szóban, telefonon intézték, hogy azoknak ne maradhasson írásos nyoma – ismertette a versenyhivatal.
A GVH Versenytanácsa az egységes és folyamatos versenyjogi jogsértésért szabta ki a 325 millió forintnyi, egyetemleges bírságot a két vállalkozásra. A nemzeti versenyhatóság a bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy a továbbeladási árak meghatározása a versenyt legsúlyosabban veszélyeztető jogsértések közé tartozik, amellyel maguk a cégek is pontosan tisztában voltak. A versenyhivatal tekintettel volt ugyanakkor arra is, hogy a két vállalkozás elismerte a jogsértést és lemondott a bíróság előtti jogorvoslat lehetőségéről, illetve a jövőbeni hasonló jogsértések elkerülése érdekében megfelelési program bevezetését vállalta.
„A tiltott ármegkötések azt eredményezik, hogy a magyar emberek emelkedő árakkal szembesülnek és többet fizetnek a termékekért, ezért a nyerészkedésnek ezt a formáját a GVH a leghatározottabban elítéli. A továbbeladási árak meghatározása elleni fellépést kiemelten fontos feladatunknak tekintjük, különösen a jelenlegihez hasonló inflációs időszakokban. Sürgetjük a piaci szereplőket, hogy az ilyen jellegű gyakorlataikkal önként hagyjanak fel, mert lelepleződés esetén akár az előző évi nettó árbevételük 10 százalékáig terjedő bírsággal is szembesülhetnek” – hívta fel a figyelmet a közlemény szerint Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.
(MTI)