Mi kell a jó cégértékeléshez?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mely esetekben térhetünk el egy cégértékelésben a mérvadó EBITDA számtól, mikor alkalmazhatjuk az összehasonlító, vagy DCF módszertant az eljárás során?
Amikor társaságokat értékelünk, alapvetően az operatív nyereséget (EBITDA), vagyis az alaptevékenységből eredő tevékenységet elemezzük.
A két nagy módszertan, vagyis az összehasonlító (multiple-based) és DCF (discounted cash flow) megközelítés alapján, a társaság által a legutóbbi lezárt év EBITDA eredménye számít mérvadónak. Ettől el lehet és el is szoktak térni, például számos esetben az eladók a korábbi évek átlagos EBITDA számára hivatkoznak, vagy kérik az aktuális, de még nem lezárt üzleti év várható EBITDA eredményének figyelembevételét is.
Nehézségek értékelési adatok meghatározásakor
Nehézségek a tényleges EBITDA meghatározásakor:
- Vannak olyan esetek, amikor nem annyira trendszerűen alakul a társaság árbevétele és emiatt EBITDA-ja sem. Projekt alapú társaságok esetében évről évre meg kell küzdeni a projektek megszerzéséért és elvégzéséért, és nem minden esetben vannak folyamatosan jelentkező, visszatérő (recurring) bevételi források. Ez esetben látható a számok elemzésekor, hogy mind az árbevétel és ezzel összhangban az EBITDA is ugrándozik évről évre.
- A kihívás ilyenkor hogy megállapítsuk a társaság tényleges árbevételét, nyereségtermelő képességét.
- Az ingadozó árbevételek ellenére, minden szektornak vannak trendvonalai, és 3 vagy 5 éves horizonton keresztül látható illetve kirajzolható egy olyan trend, ami pontos képet ad a társaság illetve a szektor működéséről az évenkénti hullámzások ellenére. A trendvonal szükségessége ilyen esetekben elengedhetetlen, mivel egy adott év kiugró és egyszeri nagy projektjei hamis képet adnának a társaság valós működéséről. Csak 1 év elemzése pedig valótlan képre engedne következtetni.
- Ahogy az árbevétel ingadozás, az EBITDA is általában annak megfelelően ugrándozik az egyes évek között. Sőt, EBITDA-nak nagyobbak lehetnek a kilengései, mivel nemcsak a szélsőségesen váltakozó évi bevételek vannak hatással arra, hanem az adott évek többségi munkáinak a nyereségtartalma is: egy általános fővállalkozói munkának nagy lehet az árbevétele, de nagy hozzáadott értékű munkavégzés hiányában annak nyereségtartalma minimális is lehet (1-5%). Ezzel szemben, egy viszonylagos kis árbevételű munkának nagy lehet a fedezete, ha párosul nagy hozzáadott pl. mérnöki kivitelezési, tervezési munkával.
- A megszokott eljárás ilyen esetekben az, hogy átlagoljuk az éveket, és 3 vagy 5 éves időszakot elemzünk. Még pontosabb az elemzés, ha a múlt számai mellett a menedzsment / társaság átgondolt jövőbeli üzleti tervvel rendelkezik, amely árnyaltabb képet ad a társaság jövőbeli tevékenységének fókuszáról, beleértve az árbevétel és az EBITDA alakulását is.
|
|
|
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen!
Regisztráljon és próbálja ki >>
|
Egyéb tételek korrekciók
Az EBITDA meghatározásakor nem elégséges az értékelés alapját képező EBITDA meghatározása, (akár az átlagos, akár a legutolsó lezárt pénzügyi év EBITDA), hanem szükséges a nem az alaptevékenység részét képező árbevételek és költségek kiszűrése is, ilyenek például:
- Tulajdonosi kvázi-kivétek költség oldalon (osztalék helyett költségként számol el bizonyos költségeket);
- Tulajdonoshoz kapcsolódó, de nem társasághoz köthető költségek (nem társaságnál dolgozó családtag telefon vagy gépkocsi költsége);
- Nem a Társaság működéséhez kapcsolódó ingatlan bevételek és / vagy költségek;
- Egyéb, nem a társasághoz kapcsolható költségek.
Mindezek kiszűrésével már meghatározható a tényleges árbevétel és EBITDA szám, amely elégséges alapot szolgáltat egy fair értékeléshez.
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
