Minden az építőipari konjunktúrát fűti


Az építőipar fellendülésére számítanak a márciusi adatok alapján a piaci elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint márciusban az építőipari termelés 4,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az előző hónaphoz mérve pedig 11,5 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 13,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította a februári – részben a rossz időjárásra visszavezethető – megbotlás után márciusban az építőipari konjunktúra erősödése látszik, és még ennél is kedvezőbb, hogy a szerződésállományok ismét látványosan növekedtek.

A Takarékbank vezető elemzője szerint 10 százalékot meghaladó visszapattanás jöhet idén az iparágban. Az építőipari alapanyaggyártók is jelentős kereslettel számolnak, amiben nagy szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendeléseknek. Elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent a lakó, és az üzleti ingatlanok piacán, ami az árnövekedés mértékét foghatja vissza. A hárommillió forintos felújítás-támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás-áfa, a csok-támogatások, illetve az illetékmentesség is érdemi segítséget jelent és tovább fűti az építőipari konjunktúrát – állapította meg Horváth András.

Hivatkozott egy friss iparági felmérésre, amely szerint a vállalkozások többsége jobb évet vár idénre, mint tavaly és 78 százalékuk már jelenleg is munkaerőhiánnyal szembesül a megrendelésekhez képest. Az idéntől folytatódó konjunktúra az árak, már eddig sem alacsony szintről történő még erőteljesebb fellendülését is magával fogja hozni – figyelmeztetett.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is ismét erőre kapott az építőipar az elmúlt hónapok gyengélkedése után. Ugyanakkor az ágazatban továbbra is folytatódik az árak erőteljes emelkedése, ami túlfűtöttséget jelez. Az uniós források (új költségvetési ciklus, közös hitelfelvétel) beindulásával az ágazat rendelésállománya várhatóan dinamikusan növekedni fog, ez részben már látszik is az adatokon, amelyet a kormányzati támogatásokon keresztül a lakossági kereslet bővülése is támogat. A következő időszakban az építőipar termelése pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, ám ehhez szükség van az ágazat technológiai fejlődésére is, illetve kapacitásnövelő beruházásokra – állapította meg.

Ismét irányt váltott a magyar építőipar: márciusban elsősorban az alacsony bázisértékek miatt nőtt a termelés volumene, a rendelésállomány viszont többéves csúcsra emelkedett, vagyis a mostani kilátások alapján bővülés jöhet az ágazatban – összegezte véleményét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A harmadik hónapban látott bővülés nagyban köszönhető az alacsony bázisnak, tavaly márciusban ugyanis a járványhatás miatt gyengén teljesített a szektor.

Az utóbbi hónapokban látott hektikus teljesítmény eredményeként az első negyedévet csökkenéssel zárta az építőipar, ám a következő időszakban várhatóan magára találhat az ágazat a rendelésállományok alakulása alapján. A szerződések összértéke pedig több mint 2600 milliárd forintra rúgott, hasonló összegre pedig évek óta nem volt példa.

A K&H Bank szakértője szerint a jelenlegi kilátások arra utalnak, hogy pozitív eredménnyel zárja az évet az ágazat annak is köszönhetően, hogy tavaly májustól októberig nagyon gyenge eredményeket produkált a szektor, így a bázishatás felfelé húzza majd az idei statisztikát. Hozzátette: “az építőiparon belül egyelőre csak az épületépítések húzzák a termelést, az egyéb építményeknél stagnálás látható, ugyanakkor az állami és uniós forrásokon alapuló beruházásoknak köszönhetően a mélyépítés is lendületet vehet az év második felében.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2020. december 15.

16,2 százalékkal esett vissza az építőipar

Októberben a nyers adatok szerint 16,2 százalékkal maradt el az építőipar termelése az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent.