Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Már nem a fejletlen régiók felzárkóztatása, hanem az egész EU versenyképességének növelése a közösség 2014-től 2020-ig tartó támogatási politikájának célja. A kormány a következő időszakban a pályázatoktól a pénzügyi eszközök irányába szeretne elmozdulni, és az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költené. Cél, hogy 1 forint támogatás további 23 forintot mozdítson meg. Az Adó Kódex 2013/9. számából mindent megtudhat az uniós pályázati támogatásokról.
Az Európai Bizottság 2011. június 29-én terjesztette elő javaslatát az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework – MFF), de a legfontosabb szakpolitikákról csak 2011 őszén tette közzé rendelettervezeteit. 2013. június 27-én – a korábbi programozási időszakok elhúzódó egyeztetési procedúrájához képest is hosszú és kimerítő tárgyalások után – politikai megállapodás született az Európai Parlamentben – a Parlament, a Tanács elnöksége és a Bizottság között – az EU következő hét éves pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről.
A többéves pénzügyi keret vitája korántsem csak a pénzről szólt, legalább ennyire fontos politikai kérdés is, mert a pénzügyi és adósságválság által is nehezített alkufolyamat végeredménye mutatja meg végső soron, hogy melyek azok a közös európai célok, amelyeket valamennyi tagállam fontosnak tart.
A megállapodás kapcsán az Európai Parlament hivatalos kommunikációjában hangsúlyozta, hogy a korábbi pénzügyi tervezési időszakokhoz képest először fogadtak el számos olyan új rendelkezést, amely az új pénzügyi keret működését, következetességét, átláthatóságát és az uniós polgárok igényeinek való jobb megfelelését hivatott biztosítani. Így különösen a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával, a rugalmassággal, a saját forrásokkal és a költségvetés egységességével és átláthatóságával kapcsolatos új intézkedéseket emelte ki.
Az egész Európai Unió és az egyes tagországok következő hét évre szóló fejlesztési lehetőségeinek forráskereteit meghatározó pénzügyi rendeletről folytatott vitasorozat megkezdésével párhuzamosan elindultak az egyes tagországokkal kötendő ún. partnerségi megállapodás megkötésének feltételeiről, annak tartalmáról szóló tárgyalások is.
A 2014–2020 közötti időszak pénzügyi kereteit és a tagországokkal megköthető partnerségi megállapodás alapfeltételeit alapjaiban határozza meg az Európa 2020 stratégia, amely azokat a stratégiai célokat jelöli ki, amelyeket az egész Európai Unió 2020-ig el kíván érni – értelemszerűen a fejlesztési lehetőségek is csak ezekhez a célokhoz igazodhatnak.
Az Európa 2020 stratégia három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:
Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez igazítsa az Európa 2020 stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra. Magyarország is így tett a 2014–2020 közötti időszakra szóló Partnerségi Megállapodás dokumentumban.
A Partnerségi Megállapodás előkészítését megelőzte egy helyzetelemzést nyújtó dokumentum, amelyet az Európai Bizottság Szolgálatai készítettek. A helyzetelemzés a Magyarországgal aláírandó 2014–2020-as időszakra vonatkozó megállapodás haladását értékeli. Ebben a dokumentumban határozták meg, hogy az Európai Bizottság milyen keretfeltételekkel kezdte meg Magyarországgal 2012 őszén a Partnerségi Megállapodás és a programok előkészítésére vonatkozó egyeztetéseket, továbbá ez a dokumentum tartalmazza a Bizottság álláspontját a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a főbb magyarországi támogatási prioritásokkal kapcsolatban.
Kiadványunk kéziratának lezárása „történelmi pillanatra” esik, hiszen az Európai Bizottság elfogadta a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát, illetve 2013. június végén végre valóban megszületett a megállapodás a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről, és azt be is jelentették. A Partnerségi Megállapodás első tervezetének elfogadása a 2012 őszén az Európai Bizottsággal indult informális egyeztetések lezárását jelenti.
A Partnerségi Megállapodás aláírása mérföldkőnek tekinthető, mivel azt jelzi, hogy koncepcionális váltás van az EU-ban a 2007–2013 tervezési időszakhoz képest. Míg az előző időszak kiindulópontja az volt, hogy az EU a kevésbé fejlett régiókat segíti különböző forrásokkal, 2014-től már az uniónak vannak közös céljai, az új időszakban az egész EU versenyképességének erősítése a fő feladat, amelyhez a különböző tagállamoknak hozzá kell járulniuk, és úgy kell elkészíteniük fejlesztési terveiket, hogy egy irányba mutatva az egész uniót segítsék.
A Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett ország specifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni. A Partnerségi Megállapodásban az Európai Bizottság 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyre a források koncentrálását javasolja a következő finanszírozási időszakban. A Bizottság alapvető elvárása, hogy a Partnerségi Megállapodásban építeni kell a 2007–2013-as tapasztalatokra, továbbá a jövőben minden egyes fejlesztést vagy fejlesztési irányt stratégiai dokumentumokkal kell alátámasztani, és hozzá kell illeszteni az adott ország prioritásaihoz.
Összhangban a Bizottság által megfogalmazott elvárásokkal, a magyar kormány 2014 és 2020 között a pályázatoktól a pénzügyi eszközök irányába szeretne elmozdulni, például a gazdaságfejlesztési operatív programnál. A kormányzati kommunikáció szerint a fentiek mellett változás várható a források felhasználása során, az új intézményi struktúrában is: 2014. január elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél működő irányító hatóságok a különböző programok mentén az illetékes tárcákhoz kerülnek át, emellett a támogatási programok elkészítésének szakmai irányítása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) került.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A magyar kormány kiemelte, hogy a 2014-től induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani az ország. Ebből is az ún. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának (GINOP) keretében kívánják felhasználni majd az összes forrás csaknem 40 százalékát. A cél az, hogy olyan gazdaságfejlesztési programok legyenek 2014 és 2020 között, hogy egy forint támogatás további 2¬3 forintot mozdítson meg, amit ha sikerül elérni, akkor ez is hozzájárulhat a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állításához.
A legtöbb forrás, konkrétan a jelenlegi duplája, 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint, a foglalkoztatás ösztönzésére jut majd, míg a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány. A foglalkoztatás és a KKV-k után a harmadik legtöbb forrás, a tervek szerint közel 900 milliárd forint közlekedésre, míg több mint 800 milliárd forint – vagyis a jelenlegi keret háromszorosa – az energiahatékony gazdaságra jut. Kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan elérhető, ami a jelenlegi keret duplája.
A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a partnerségi megállapodást, ezt követi majd a formális egyeztetés az unióval, és az ütemtervek szerint 2014 első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió a megállapodást, ezzel természetesen az operatív programokat. Ezt követően a tervezett 9 operatív program kidolgozása lesz a következő lépés, amelyet előzetesen ugyancsak társadalmi egyeztetésre fognak bocsátani.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy bár a tagállamoknak megvan a lehetőségük arra, hogy egyes pályázatokat már az operatív programok elfogadása előtt kiírjanak, azonban ennek komoly költségvetési kockázata van. Akkor, ha kiírnak előre egy pályázatot, s közben az operatív programot nem fogadja el az Európai Bizottság, a teljes pályázatot nemzeti költségvetésből kell finanszírozni. Mindebből az következik, hogy Magyarország nagy valószínűséggel nem fog pályázatot kiírni azt megelőzően, hogy az operatív programokat elfogadnák, tehát reálisan az első konkrét pályázati kiírások 2014 második félévétől várhatóak.
A 2014–2020 közötti időszak fejlesztési elképzeléseit egy komplex elemzés, helyzetértékelés, stratégiai célkijelölés összefüggő rendszere alakította ki. Ezeknek az összefüggéseknek az ismerete alapvetően szükséges ahhoz, hogy a következő hét évben uniós támogatási forrásból fejlesztést megvalósítani kívánó vállalkozások megértsék a lehetséges támogatási formákat, és felkészülhessenek az eredményes pályázásra.
Ezt a felkészülést szeretnénk hatékonyan támogatni azzal, hogy az Adó Kódex 2013/9. számában bemutatjuk a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában:
Az Adó Kódex 2013/9. száma megvásárolható a CompLex Kiadó webáruházában is.
