Mit akar a kormány?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legújabb Gyurcsány-csomag a magánszemélyekre rakna újabb terheket, imigyen csökkentené a foglalkoztatás terheit. A kiszivárogtatott információk szerint az adócsomag a nagyvállalatokat részesítené előnyben a kis- és középvállalkozásokkal szemben, a vagyonadó nem elsősorban a vagyonosokat sújtaná, s a válságot a nemzetközi gyakorlattal szemben a kereslet élénkítése helyett annak visszafogásával igyekezne kezelni.

A hat százalékpontos járulékcsökkentésnek többek között három százalékpontos áfaemelés és az ingatlanadó bevezetése lenne az ára, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás megemelése – legalábbis az Index információi szerint. A FigyelőNet által megkeresett érdekképviselők – az országos érdekegyeztetés résztvevői – csak laptársunknál olvastak konkrét számokról, ugyanis a kormány az egyeztetéseken ilyesmikkel még nem hozakodott elő.


Előnyben a nagy cégek

A tételes egészségügyi hozzájárulás megemelése egyértelműen azokat hozná kedvezőtlenebb helyzetbe, akiken leginkább segíteni kellene, a kis- és középvállalkozásokat – mondta a FigyelőNetnek Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke. (A nagyobb vállalatoknál ugyanis általában magasabbak a jövedelmek, így az intézkedés a nagyobb cégeket hozza jobb jövedelmi pozícióba.)

A kisvállalkozások érdekképviselője szerint az áfa megemelése, illetve az új adónem, az ingatlanadó megemelése visszafogná a belföldi vásárlóerőt, a keresletet, ami ugyancsak negatívan érintené a döntő hányadban belföldi piacra termelő kkv-kat. Ezt nehezen lehetne válságkezelésnek nevezni – tette hozzá Vadász György.

Fizessenek a szegények

A jövedelmek átrendezése a szegényebbek felől a tehetősebbek felé a legelfogadhatatlanabb elem a csomagban – mondta a FigyelőNetnek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A tervezet szerint ugyanis az alsó 18 százalékos kulcs 19 százalékos kulcsra nőne, ugyanakkor a felső 40 százalékos kulcs (a különadó megszűntével) 38 százalékosra olvadna. Ez az évi 7 millió 446 ezer forint fölött keresőknek jelentene némi örömöt.

Igaz, a tervezett sáveltolás az átlagos szinten, vagy valamivel afölött keresőknek jelent könnyebbséget, de az átlag alatt keresőknek még kevesebb jutna az alsó kulcs emelése miatt. Az adójóváírás hosszabb kifuttatása is inkább a viszonylag jobban keresőknek jelentene előnyt (mint új adókedvezmény), bár az adójóváírás lassabb fogyása a szerényebb jövedelműeket is kedvezően érintheti.

Az áfa megemelése mindenkitől elvenne – természetesen a költségvetést kivéve. Az emelés akkor lenne elfogadható, ha az alapvető élelmiszerek és a háztartási energiák kedvezményes kulccsal adóznának – vélte Pataky Péter. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor korábban utalt már arra, hogy ő egy általános emelésben gondolkodik.

A szakszervezeti vezető szerint a juttatások – például a kajajegyek- megadóztatása sem többlet adóbevételt gerjesztene, hanem a dolgozók egyszerűen nem kapnák meg a juttatásaikat.

Az Indexben megszellőztetett tervezet szerint a vagyonadó valójában ingatlanadó lenne, s ráadásul négyzetméter alapon számolnák ki. Ez jó hír az igazán vagyonosoknak, hiszen őket az új adónem alig érintené. Gyurcsány Ferenc vagyonát például többmilliárdosra becsülik, mégis – ha hihetünk a vagyonbevallásának – csak egy vidéki panellakás után kellene vagyonadót fizetnie. Az intézkedés mindenesetre rövidre zárna egy társadalmilag ki nem beszélt kérdést: miért csak egy kitüntetett vagyonelem, a magyarországi ingatlanok után fizessünk vagyonadót – amint arról a FigyelőNet már korábban írt.

A Pénzügyminisztérium hivatalosan nem kommentálta az Index által megszellőztetett tervezetet, pusztán annyit közölt, több adóváltozatot készít a kormány számára, döntés még nincs, az adócsomag várhatóan a február 16-i parlamenti ülésen válik ismertté.

Ha megismerjük a végleges változatot, a FigyelőNet azt is bemutatja majd, s értékelni fogja.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a FigyelőNeten.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).