Átmeneti lehet a recesszió az építőiparban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az építőipar fellendítését célzó 1800 milliárdos, EU-forrásból fedezett beruházáscsomag az idén enyhítheti a recessziót és javíthat a munkaerőpiac helyzetén is. Ha viszont nem születik gyorsan hiteles adó- és kiadáscsökkentési program, elvész a hosszú távú pozitív hatás.

Az építőipar fellendítését célzó 1800 milliárdos beruházáscsomag összeállt – jelentette be tegnap Bajnai Gordon gazdasági miniszter, aki a 636 darabos, zömében uniós forrásból finanszírozott projektlistát átnyújtotta Tolnay Tibornak, az ÉVOSZ elnökének. (Az 1800 milliárd forint a hazai – 2007-es – GDP 7 százalékának felel meg.)

Amint arról tegnap beszámoltunk, a projektlistában 17 kiemelt nagyberuházás mellett 267 iskola, 24 rendelőintézet, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás szerepel, de 78 városrehabilitációs projektre is pályázni lehet. A csomagban az átlagos finanszírozási arány 85 százalék uniós forrás, 15 százalék hazai eszköz, de például a turisztikai beruházások esetében a projekt 50 százalékát kell állniuk az önkormányzatoknak. Mintegy 600 milliárd forint megbízás már az idei első félévben elérhetővé válik.

Azonnali kiadás- és adócsökkentés is kell

Azon múlik, hogy az EU-források pozitív hatással vannak-e egy adott ország növekedésére, a gazdaság működési környezetén múlik; elég csak jó példaként Írországra, rossz példaként Portugáliára gondolni – véli Bartha Attila, Kopint-Datorg kutatója.

Hozzátette: a magyar kormánynak a külső finanszírozási problémák, a pénzpiacoktól való erős függés miatt nincs lehetősége arra, hogy belső forrásból kezdjen most keresletélénkítő politikába, ezért az uniós pénzeket próbálja e célra átcsoportosítani. Ezen intézkedések rövid távon pozitív hatással járhatnak, de erős időbeli korlátot jelent, ha elhúzódik a globális válság. Tartós recesszió esetén a külső források is kimerülnek – fogalmazott a szakember.

Hozzátette: az efféle kormányzati beavatkozás akkor lehet igazán sikeres, ha vele párhuzamosan nagyon hamar megszületnek a kiadásokat csökkentő, azok szerkezetét átrendező, valamint az adómérséklő programok. Miután a pénzpiac türelme nagyon véges, e programok bevezetésére legfeljebb hetek állnak rendelkezésre, semmiképp sem hónapok – húzta alá Bartha. Ha a pénz- és tőkepiacokat is meggyőző, hiteles adó- és kiadáscsökkentési program születik, megteremtődhet annak esélye, hogy a válság után fenntartható pályára kerüljön a magyar gazdaság. Ha viszont nem sikerül érdemben lépnie a kormánynak, csupán az lesz az eredmény, hogy hosszú távon tovább növekednek Magyarország külső kötelezettségei – tette hozzá a kutató.

Kisebb ütemben fogyhatnak a munkahelyek

A csomag célja elsősorban a foglalkoztatottsági helyzet javítása, és csak másodsorban a recesszió mélységének csökkentése – mondta Nyers József, a Ecostat kutatója. Az intézet az idénre 2,4 százalékos GDP-visszaesést vár, ezen a pakk csak néhány százalékpontot javíthat, hiszen a gazdaságon belül az építőipar viszonylag kis súllyal bír. A szakértő hozzátette: Brüsszel más ország esetében nem járult hozzá, hogy az ittenihez hasonló jelentős arányban költsenek az egyes kormányok az uniós forrásokból az építőipart célzó beruházásokra.

Ha az építőipar hozzáadott értéke nem is vált növekedésbe az intézkedés nyomán, a csökkenés mértéke mérséklődhet, és javul az infrastruktúra állapota is – sorolta a várható pozitív hatásokat a kutató. Hozzátette: lényegesek az externális hatások is, amelyeket az építőanyag-gyártók élvezhetnek.

A kutató véleménye szerint a válság következményei között a GDP visszaesésénél nagyobb gondot jelent a társadalomnak a foglalkoztatottság csökkenése, hiszen az állások elvesztése családokat, egzisztenciákat tesz tönkre. A kormányzat tehát nagyon helyesen az idén kívánja elkölteni a csomag keretének kétharmadát, hogy így fékezze a munkanélküliség emelkedését. Jövőre vélhetően abból a megfontolásból hagytak kevesebb pénzt, hogy ez év vége felé talán beindul némi fellendülés, ami a foglalkoztatottsági helyzeten is javít – tette hozzá Nyers.

Átmeneti recesszióban bízik a piac

Egyértelműen a kilátások további romlásáról számolnak be az ingatlanpiaci szereplők, az általános pesszimizmus dacára azonban sokan abban bíznak, hogy a recesszió átmeneti lesz, és költségcsökkentéssel vagy a fejlesztések elhalasztásával átvészelhetik a nehéz időket – mondta a Napinak Petz Raymund, az ingatlanpiacot negyedévente rendszeresen felmérő GKI Gazdaságkutató Intézet elemzője.

Petz szerint a legutóbbi, januári vizsgálat jelentősen romló lakáspiaci megítélésre utal, a megkérdezettek számottevő túlkínálatot érzékeltek. Tapasztalatai szerint 2007 elején volt hasonlóan gyenge a lakáspiac helyzete. Az általános vélemény ebben az évben stagnálást prognosztizál, talán csak a fővárosi lakáspiacon várnak enyhe pozitív változást. Egyelőre csak kismértékben csökkent a lakásépítést vagy -vásárlást fontolgatók száma,a lakásfelújítási, -korszerűsítési terveket azonban ennél határozottabban fogják vissza a tulajdonosok.

A trend 2006 közepe óta mindkét esetben folyamatosan lefelé tart – hívta fel a figyelmet az elemző. Ami az árakat illeti, csak egy szűk területen, a budai zöldövezetben lehet emelkedésre számítani, másutt csökkenés vagy stagnálás várható.

Forrás: Napi Online

---