Nagy Márton: A következő két év az építőiparé lesz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakásépítések állnak – mondta Orbán Viktor gazdaságifőtanácsadója.

Idén a gazdasági növekedés elérheti akár a 6 százalékot, jövőre pedig már a 6-7 százalékos dinamika sem zárható ki, ezzel a teljesítménnyel pedig Magyarország háta mögött hagyhatja a szomszédos országokat, újra a régió éllovasa lehet – mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A foglalkoztatottság védelmére és a beruházások ösztönzésére fókuszáltak

Két dolognak köszönhető, hogy a gazdaság idén már várhatóan jól teljesít a járvány negatív hatásai ellenére. Egyrészt, mert az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság megerősödött és válságálló lett, másrészt a magyar válságkezelés is jól vizsgázott, gyorsan, célzott eszközökkel avatkozott be a gazdaság védelme és helyreállítása érdekében.

A recept egyszerű volt: a foglalkoztatottság védelme mellett a beruházások ösztönzésére fókuszált a kormány. A két legfontosabb lépés szerinte a védekezés során a bértámogatás és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt.

építőipar

A gazdaság újraindítása során kiemelten fontosak az adócsökkentések, így a munkáltatói járulékok célzott elengedése, az iparűzési adó felezése a kkv-k esetében és a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, továbbá az állami, a vállalati és a családi beruházások ösztönzése, a családok védelme és a 13. havi nyugdíj visszaépítése – mutatott rá Nagy Márton.

Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy az állami beruházások idén és jövőre is uralni fogják a gazdaságot, ami „nem kiszorítja, hanem segíteni fogja a magánberuházásokat”.

A beruházások támogatása Magyarországon nem újkeletű, a 2010 és 2019 közötti időszakban is erre épült a gazdaságpolitika. A források felhasználásában azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött 1 forint, legalább másfél forint hatást gyakoroljon a GDP-re.

Konszolidáció kellene az építőipari alapanyaggyártásban

2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakásépítések állnak – jegyezte meg a főtanácsadó.

Szerinte a következő két évben az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.

Ez utóbbi iparág jelentős része külföldi kézben van – hangsúlyozta, jelezvén, hogy szükség lenne a konszolidációra a magyarországi építőipari alapanyaggyártás területén, hogy a sok kis gyártó versenyképes legyen a nagy külföldi cégekkel szemben.

Ami a 2021-2027 közötti időszakot illeti, állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra közel 50 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ami az egy éves GDP közel 100 százaléka – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

Ebből 30 százalék európai uniós forrás, 70 százalék pedig belföldi és egyéb forrás – tette hozzá, utalva arra, hogy ehhez még hozzájönnek a piaci források, bankhitelek és a működőtőke is.

Arra is kitért, hogy a tendencia a pénzforrások eredetét tekintve fokozatosan javul, néhány éve még 50 százalékot tettek ki az uniós eredetű pénzek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.