Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
A vármegyeszékhelyek között Debrecenben, Székesfehérváron és Veszprémben a legmagasabb, Békéscsabán, Kaposváron és Miskolcon a legalacsonyabb az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára – derül ki a Duna House elemzéséből.
A Duna House (DH) becslése szerint a növekvő érdeklődés ellenére mintegy negyedével kevesebb tranzakciószámmal zárja az évet a hazai ingatlanpiac, az országos adásvételek száma a 2022 január-novemberi 118 ezerről 2023 január-novemberben 83 ezerre csökkent.
A közleményben kitértek arra, hogy a vevők a 2022-es összegnél 4 százalékkal többet, 40,1 millió forintot áldoznak otthonteremtésre 2023-ban országosan. A legkeresettebb ingatlantípus 45 százalékkal a családi ház, az átlagos ingatlanméret 78 négyzetméter volt.
A vármegyék és vármegyeszékhelyek átlagairól készült elemzésükben kiemelték, hogy az idén négyzetméterárak tekintetében a főváros után a Veszprém vármegyében letelepedők számára volt a legköltségesebb az otthonteremtés, itt az országos átlagot jelentősen meghaladó, mintegy 660 ezer forintos áron keltek el az ingatlanok négyzetméterenként. A második legdrágább vármegye Hajdú-Bihar volt, ahol szintén az országos átlag felett, 542 ezer forint négyzetméterenkénti árért lehetett ingatlant vásárolni 2023-ban.
Elemzésük szerint a vármegyeszékhelyek között az idén Debrecen (618 ezer forint/négyzetméter), Székesfehérvár (604 ezer forint/négyzetméter) és Veszprém (577 ezer forint/négyzetméter) számított a legdrágábbnak, míg a legolcsóbb Békéscsaba, Kaposvár és Miskolc volt 271-330 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárral.
Ingatlanvásárlásra a vármegyeszékhelyek közül a legtöbbet, átlagosan 46,5 millió forintot Győrben költöttek az ügyfelek, de 40 millió forint feletti volt az átlagos ingatlanérték Zalaegerszegen, Debrecenben és Szegeden is. A skála másik végén 17,1 millió forintos összeggel Szekszárd áll.
Az ingatlanközvetítő ügyfelei az idén az esetek 34 százalékában téglaépítésű lakást választottak, míg Veszprém vármegyében 813 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal juthattak téglalakáshoz a vevők, addig Nógrádban 228 ezer forintos átlaggal lehetett kalkulálni.
A tranzakciók 15 százalékában panellakást választottak az ügyfelek, a vármegyék közül a legmagasabb négyzetméteráron, átlagosan 633 ezer forintért Pest vármegyében lehetett panelt vásárolni, amelyet Hajdú-Bihar vármegye követett 623 ezer forintos átlaggal. A vármegyeszékhelyek közül a debreceni házgyári lakások voltak a legdrágábbak, amelyekhez 623 ezer forintos négyzetméteráron juthattak a vevők.
Az újépítésű ingatlan az összes tranzakció 6 százalékában szerepelt országosan, a főváros után Zala (997 ezer forint) és Veszprém vármegye (876 ezer forint) kínálta a legdrágább átlagos négyzetméteráron az új lakásokat, míg Borsodban, vagy Győr-Moson-Sopron vármegyében 520 ezer forintos átlagáron is hozzájuthattak a vevők újépítésű otthonukhoz – közölte a Duna House.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
