Nem akarják fizetni a dolgozók utazását a munkaadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetése ellen tiltakozik csütörtöki közös közleményében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).


A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint 2012. július 1-jétől a munkáltatóknak kötelező a munkába járásra utazási költségtérítést fizetni minden munkavállalónak, a helyi és helyközi utazásra egyaránt – emlékeztetnek a közleményben.

A kormány a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálását a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítésével magyarázza az előterjesztés indoklásában.

A hatályos kormányrendelet alapján jelenleg a hétvégi hazautazás költségének legalább 86 százalékát, de maximum 30 ezer forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A költségtérítési kötelezettséget a mostani javaslat szerint kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, illetve a jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is – közlik a munkáltatói érdekképviseletek.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a közleményben úgy fogalmaz: a javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közlekedésre való kiterjesztésére, ami például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség.

A két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet elfogadhatatlannak tartja az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció nélkül megszületett javaslatot. A múlt héten megalakult Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VFK) összehívásával kidolgozható lenne a javaslat olyan módosítása, amely a munkaadók számára is elfogadható megoldást jelentene – áll a közleményben.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).