Ömlik a feketepálinka a kocsmákba
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár az EU felszólította Magyarországot a házi pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességének megszüntetésére, a kormány eltökélt a pálinkafőzés szabadságharcának végigvitelében. Pedig a számok azt mutatják, hogy érdemben nőtt az illegálisan árult szesz mennyisége, miközben milliárdoktól esik el az államháztartás. Emellett a jövedékiadó-mentességét nem élvező szeszipari cégek csődbe mehetnek az egyenlőtlen versenyhelyzetben. Ráadásul csorbulhat az ínyencséggé avanzsált, nagy nehezen kimosdatott pálinka-imázs.
A pálinkafőzés szabadságharca 2010. szeptember 27-én zárult „a felkelők teljes győzelmével „, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a döntést kommentálta az akcióterv bejelentésekor. Ezen időpont óta már otthon is lehet adómentesen főzni pálinkát. A törvény célja eredetileg az volt, hogy mindenki a saját céljára elkészíthesse a kertje gyümölcséből hagyományos hungarikumunk házi változatát.
Ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat, amely 86 liter 50 fokos pálinkát jelent. A törvény által megszabott felső mennyiségi határ a korábbi kedvezményes adóztatáshoz kötődött, amit még a bérfőzésre állapítottak meg. A 2010-es liberalizáció előtt ugyanis a saját gyümölcsöskertjéből származó gyümölcsöt kedvezményes adó (bérfőzési szeszadó) – mely a jövedéki adó 50 százaléka – megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni. Akkor tehát a kedvezményes bérfőzési szeszadót és a bérfőzési szolgáltatást kellett megfizetni.
Az új törvény azonban ezt megváltoztatta, és lehetővé tette, hogy magánszemélyek a bérfőzdében a szeszadó megfizetése nélkül is lefőzethessék házi célra a pálinkájukat, és csak a bérfőzési szolgáltatást kelljen megfizetniük.
Ha a pálinkafőzésben meghirdetett, és a kormánydöntés által egy csapásra megvívott „szabadságharc” valóban arra irányult, hogy az otthoni házi főzőcskét, mintegy hobbit legalizálja, akkor az adóhatóság adatai és a piac szereplői szerint ez a döntés alaposan célt tévesztett, és az illegális adómentes alkoholtermelés melegágyává vált. A törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a „kedvezményes”, jövedéki adó nélküli párlatok, kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak. Csak akkor kerülhetnek a kereskedelembe, ha a jövedéki adót megfizetik, és az üveget párlatjeggyel látják el – ez utóbbit az adóhatóságoktól kell igényelni.
A NAV-hoz beérkezett bérfőzési és jövedéki adó adatok, valamint az ellenőrzések során talált, a kereskedelmi forgalomba került illegális házi, illetve bérfőzött pálinka mennyiségéből kiderül, hogy többmilliárd forintnyi jövedéki adótól és áfától esik el az állam.
12 millió liter pálinka lett adómentes
A NAV adatai szerint tavaly Magyarországon a szeszipar 15,6 millió hektoliterfok alkoholt állított elő, amelyből a pálinka 45 százalékos arányt képvisel. Ebből kereskedelmi főzésű mindössze 850 ezer hektoliterfok, míg a bérfőzésé közel nyolcszor annyi, 6,174 millió hektoliterfok volt. Ez utóbbiból mindössze 15 millió forint jövedéki adó folyt be, szemben az előző évi – a pálinkaliberalizáció szempontjából töredékévnek számító – 2,8 milliárddal, amikor pedig jóval alacsonyabb volt a bérfőzés mennyisége. 2009-ben viszont – amikor hasonló mennyiséget főztek a bérfőzdék – 8 milliárd forint jövedéki adóhoz jutott az állam.
A számok csak a bérfőzdékben készült párlatokra és a jövedéki adóra vonatkoznak, ez utóbbihoz még az áfának is hozzá kellene adódnia, ha bekerülne a kereskedelembe. Pluszként jelenik meg a valóban házi főzésű pálinka mennyisége, amit nem igazán lehet megbecsülni, mert sem a főzést, sem a pálinkafőző berendezés nem kell bejelenteni, és még az eladott pálinkafőző berendezések számából sem lehet következtetni, mert házi barkácsolású eszközökön is készülnek párlatok.
Ha törvény és a NAV által használt hektoliterfokot – amely 100 százalékosra felszorzott alkohollal számol – átváltjuk a való életben megjelenő 50 százalékos pálinkára (a prémium minőség általában 37,5 százalékos), akkor több mint 12 millió liter adó- és járulékmentesen előállított pálinkáról beszélünk, amit a bérfőzdék magánszemélyeknek gyártottak.
Ha a személyenként lefőzhető, házi főzésben előállított pálinkamennyiséget nézzük, akkor az 50 hektoliterfokos pálinka átszámítva már 86 liter 50 százalékosat jelent, ami az év napjaival elosztva napi 2,3 dl fogyasztását jelenti. Ez már olyan mennyiség, amely az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása szerint hosszú távon májzsugorodáshoz vezet.
Nem becsülve alá a magyar ember vonzódását a hungarikumunkhoz, kijelenthetjük: nem valószínű, hogy ez a 12 millió liter párlat valóban a háztartásokban maradna. Ezt a sejtésünket támasztják alá a NAV tapasztalatai is. A hatóság tavaszi razziái során kifejezetten a magánszemélyek által adómentesen előállított erjesztett italok, valamint a magánfőzött párlatok (házi pálinkák) jogellenes forgalomba kerülését vizsgálta. Az ellenőrzések helyszínei elsősorban vásárterek és -csarnokok, piacok, forgalmasabb közterületek, közutak, illetve vendéglátó-ipari egységek voltak. A 2215 ellenőrzés során 31 százalékban (690 esetben) tapasztaltak jogsértést, amelyhez képest tavaly tavasszal mindössze 11 százalékban találtak feketepálinkát. Idén egy esetben még egy Balaton-parti magas árkategóriájú szállodában is találtak házi főzésű párlatot.
A jogsértések megnövekedett számából is jól látható tehát, hogy a kormány által eltörölt jövedéki adó hatására a házi pálinka nem maradt a házi butellákban, hanem beömlött a kocsmák kimérő üvegeibe.
A NAV nem zaklatja a pálinkafőzőket
Míg a NAV vám- és jövedéki szóvivője Suller György Attila pénzügyőr őrnagy az Adó Online-nak kijelentette, hogy az ellenőrző hatóságok a mozgó laboratóriumukkal az alkoholfok, és a szárazanyag tartalom pontos megvizsgálása után nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy mely párlatok nem származnak kereskedelmi főzdéktől (tehát bér- és házi főzdék termékei), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszában azt állítja, hogy az ellenőrzések során lefoglalt jövedéki termékek tekintetében nem nyert bizonyítást, hogy azok magánfőzésből származnak, illetve természetes személy által bérfőzdében, adómentesen kerültek előállításra. Szerintük ez alapján nem tényszerű az az állítás sem, hogy a vendéglátóhelyek több mint 30 százalékánál fedeztek fel házi főzésből származó, illegálisan árusított pálinkát.
Az NGM mindemellett jelezte, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország, hasonlóan más uniós államokhoz, biztosítani kívánja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát, amely más uniós tagállamokban (Ausztria, Németország) is előforduló gyakorlat.
A tárca lapunkkal közölte: nem tervezik a házi pálinkafőzés szabályainak megváltoztatását, szigorítását, így az osztrák példához hasonló szabályok bevezetését sem. Megjegyezték még a felhozott osztrák példával kapcsolatban, hogy Magyarországon az adómentes, évi 50 literes mennyiségen felül jelenleg is előzetes bejelentési kötelezettség érvényesül a magánfőzés esetében, a bérfőzés pedig továbbra is adóraktári körülmények között történik.
Mindeközben a NAV-tól is megkérdeztük: milyen eszközeik vannak a házi főzéskor meghatározott 86 fokos pálinka 50 literes korlátjának betartatására. Az adóhatóság válaszában közölte: a magánfőzők ellenőrzései során különös figyelmet fordítanak arra, hogy ellenőrzéseikkel ne zaklassák a jogszabályi rendelkezések betartásával párlatot előállítókat. Ennek megfelelően magánszemélyek ellenőrzésére csak abban az esetben kerül sor, ha ellenőrzött információk alapján (pl. előző ellenőrzések tapasztalatai) feltételezhető, hogy jogsértő módon történt párlat-előállítás. Ezekben az esetekben a vámszervek a Jövedéki törvény rendelkezése szerinti jövedéki ellenőrzések keretében vizsgálják a párlat előállításának jogszerűségét.
Becsődölhetnek a szeszipari cégek
Míg a feketén értékesített pálinka után elmaradt adóbevétel az államháztartás számára jelent veszteséget, a legnagyobb érvágást a feketepálinka vélhetően legális konkurenciájának jelenti.
Miközben a kormány a jövedéki adó újabb emelését jelentette be, amely a házi főzésű pálinkát ismét érintetlenül hagyja, az szeszipar szakmai szövetsége azt tekintené méltányosnak, hogy állítsák vissza a pálinkaliberalizáció előtti állapotot, amikor is a bérfőzésű pálinkák után a szeszes italokra vonatkozó jövedéki adó 50 százalékát kellett befizetni – mondta el az Adó Online-nak Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója.
Mint kifejtette, az 50 százalékos könnyítést még az uniós csatlakozásunkkor kérte Magyarország derogációként. Itt egyébként az uniónak azon jogharmonizációs szabálya érvényesül, amely szerint az EU országaiban a jövedéki adó az általánosan elfogadottól mindössze 50 százalékban térhet el felfelé és lefelé is. A házi főzésre vonatkozó teljes adóelengedés pedig ezt az elvet, és a korábbi csatlakozási megállapodást is figyelmen kívül hagyta.
„Szerintünk az azonos kategóriájú termékeknek azonos elbírálás alá kellene esniük – érvelt Halász Róbert. „Ezen belül az elfogadható, hogy a házi lepárlású pálinkák a lehullott gyümölcs hasznosítása érdekében 50 százalékos kedvezményt kapjanak. A teljes adóelengedés azonban tetemes versenyhátrányba kényszeríti a szeszipari szereplőket.”
Sokan közülük pedig nagy gondban vannak, hiszen korábban fejlesztésre hiteleket vettek fel, amelyet most az egyoldalúan megváltozott üzleti környezetben kellene visszafizetniük, miközben a jövedéki adót is folyamatosan emeli a kormány. Az iparág résztvevőinek nagyon nehéz alkalmazkodni, vagy nem is tudnak alkalmazkodni az újabb terhekhez és csőbe mehetnek – összegezte a szövetség igazgatója a januárra tervezett jövedékiadó-emelés lehetséges következményeit. 2013-tól a jelenlegi literenkénti 2899 forintos jövedéki adót további 15 százalékkal emelik, miközben a házi lepárlású pálinkák továbbra is adómentesek maradnak. Az Európai Unió mindeközben hivatalból vizsgálja ezt a kérdést de addig még évek is eltelhetnek, mire végleges döntés születik és megszűnhet a versenyhátrány – emlékeztetett Halász Róbert.
Persze a számokból az is kiderül, hogy a szeszipar nem minden szereplője járt rosszul a pálinkaliberalizációval. Aki bérfőzéssel foglalkozik, annak ugyanis jókora bevételt hozhatott a megváltozott szabályozás. A literenkénti 700-1100 forintos bérfőzési díj ugyanis a NAV adataiból számított 12 millió liter pálinka esetében már 10 milliárd forintos bevételt jelent számukra.
Imázsromboló lehet az olcsó párlat
Az eredetvédett hazai csúcsminőségű pálinkák előállítói ugyan nem tekintik konkurenciának a házi körülmények között előállított pálinkákat, de áttételesen ők is veszthetnek a pálinkaliberalizáción.
„Akinek volt eddig gyümölcse, lepárlója, és el tudta titkolni, az addig is főzte otthon titkon a pálinkát” – mondta el az Adó Online-nak Szokolics Ákos, a többszörös díjnyertes prémiumpálinkáiról híres Agárdi Pálinkafőzde kereskedelmi igazgatója. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a Magyarországon már amúgy is jelenlévő már-már „tömegsportszerű” illegális tevékenységet megfelelő keretek közé szorítva legalizálják. Ezen cél szerint mindenki a saját gyümölcséből, saját célra, meghatározott mennyiségben főzhessen pálinkát. A kereskedelmi igazgató úgy vélte: a „magánfőzés” számukra akkor nem is mint releváns konkurencia, hanem mint a szakszerűtlenségből esetlegesen fakadó, a pálinka presztízsét veszélyeztető jelenségek (minőség, balesetek, stb.) forrása jelentette a problémát.
A magyar szabályozás túl jóhiszemű volt, és túlságosan megbízott a törvény alanyaiban. A kereskedelembe bekerülő házi főzésű pálinka becsült mennyiségén ma már látszik, hogy nem maradéktalanul valósult meg az eredeti szándék, sokan nem csak saját célra készítenek a saját gyümölcsükből szeszt – mondta Szokolics Ákos.
„A törvényi helyzet annyira liberális, hogy már szinte anarchikus” – állítja a kereskedelmi igazgató. Nemcsak a tevékenységet, de még a pálinka főzéséhez használandó berendezéseket sem ellenőrzi senki. Látott már olyan kereskedelemben kapható készüléket is, amellyel akár meg is „mérgezhetik” magukat a házi pálinkakészítők. Ez a lepárló ugyanis teljes egészében rézből készült, míg a megfelelő berendezésnek csak egyes elemei lehetnek rézből, hiszen a folyékony alkohol leoldja a nehézfémeket, így az belekerül a pálinkába.
Mindemellett külön gondot jelent, hogy a prémium pálinkák, és a minőséget garantáló pálinkatörvény által kivívott hungarikumarculatot most a kereskedelembe nagy mennyiségbe bekerülő kétes minőségű szeszes ital ismét leronthatja. A pálinka neve megint az alkoholizmussal és a hozzá kötődő negatív hatásokkal, a delíriummal, a családon belüli erőszakkal kötődhet össze.
Az Agárdi Pálinkafőzde ezért, hogy védje az imázst, az edukáció eszközéhez folyamodott: tanfolyamokat szervezett a magánfőzők számára, amellyel némiképp befolyásolni tudják, hogy az általuk elkészített és lepárolt cefre, ha nem is az Agárdi minőséget hozza, de ne rombolja le a pálinka hírnevét.
