Összeomlott a fogyasztói bizalom – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus-válság kiterjedése nyomán példátlan mértékben zuhant áprilisban a Fogyasztói bizalmi index. A leginkább a munkanélküliségtől való félelem erősödött. Az InfoTandem infografikája.

Soha nem zuhant akkorát a GKI Gazdaságkutató Zrt. Fogyasztói bizalmi indexe egyetlen hónap alatt, mint most, 2020 áprilisában. Az indikátor értéke a márciusi felméréskor még ­12,1-es szinten állt, s innen száguldott le egészen a ­49,8-as mélységig. A különbség csaknem 38 pont. Ez éppen duplája az eddigi egyhavi összeomlás-csúcsnak, ami 2006 júniusában, a Gyurcsány-kormány szigorító lépéseinek bejelentése kapcsán következett be (akkor ­24,4 volt a kiinduló érték, s ­43,3-ig tartott az esés – ami később folytatódott).

A történelmi mélyponttól még így is messze vagyunk, hiszen bő egy évtizede, a világgazdasági válság legkeményebb időszakában, 2009 áprilisában, egészen ­72,3 pontig süllyedt a Fogyasztói bizalmi index. Amely amúgy legutóbb 2012 novemberében állt a jelenleginél alacsonyabb szinten.

Az index az elmúlt év eleje óta, minimális kilengésekkel, a ­10 pontos sáv környékén mozgott, vagyis eddig is negatív tartományban volt (ami arra utal, hogy a szkeptikusok összességében többségben voltak az optimista jövőképet maguk előtt látókhoz képest). Az öt részindexből számolt mutató valamennyi összetevője esett áprilisban, ám korántsem egyformán. Drámai mértékben felerősödött a pesszimizmus a várható munkanélküliség tekintetében: ez a részindex az épphogy negatív bázisról több mint 60 pontot zuhant. Hasonlóan mély szintig süllyedtek az inflációs várakozások is, ám ott a kiinduló helyzet is erősen negatív volt (­40,1 ponton állt legutóbb a mutató). Lényegesen nagyobbat szakadt viszont a magyar gazdaság jövőjének lakossági megítélését tükröző indikátor, amely 55 pontos olvadás után állt meg a ­65-ös szinten.

Saját várható pénzügyi helyzetükről ezekhez képest egészen bizakodóan nyilatkoztak az emberek. A járványhelyzet okozta sokkhatás legkevésbé a jövőbeli megtakarítási képességet érintette, amelyről a vélekedés gyakorlatilag nem változott – igaz, részben alighanem azért, mert a háztartások komoly hányada eddig sem nagyon tudott félretenni.

A GKI havi felmérése ezer fős, a lakosság összetételét reprezentáló mintán készül, hagyományosan személyes interjúk segítségével. Érdekesség, hogy az adatfelvétel módszere most kényszerűségből megváltozott: ezúttal online megkérdezés történt. Ez azonban a végeredményt aligha befolyásolta…