A férfiak nyugdíja 18 ezerrel több, mint a nőké – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjasok többsége nő, ugyanakkor a havi ellátás szintje a férfiaknál érdemben magasabb. Az InfoTandem infografikája.

Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas Magyarországon. Ha pedig mindenkit beszámítunk, aki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott valamilyen ellátást (öregségi, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, illetve megváltozott munkaképességűeknek járó vagy életkoron alapuló ellátást és egyéb járandóságot) – létszámuk 2019 elején meghaladta a 2,57 millió főt –, akkor minden negyedik embert a nyugdíjasok közé sorolhatunk.

A legnagyobb csoport, az öregségi nyugdíjasok száma gyakorlatilag stagnált az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk is 21 százalék körüli maradt. Közöttük jóval több a nő, arányuk 64 százalékot tett ki januárban. A második legnépesebb körön, a megváltozott munkaképességűeken belül már kiegyenlítettebb a nemek eloszlása, de a férfiak itt is kisebbségben vannak, súlyuk 45 százalékos. Ellenben özvegyi vagy szülői nyugdíjat szinte csak nők kapnak: a 66 ezer járadékos közül 62 ezer – azaz 94 százalék – közülük kerül ki.

Egészen más a helyzet, ha a havi ellátások szintjét vetjük össze. Az özvegyi és szülői nyugdíj esetében még a nők felé billen a mérleg (átlagosan 76 ezer forint körül kapnak ilyen címen, szemben a férfiak 39 ezer forintjával), ám az öregségi nyugdíjnál 18 ezerrel, a megváltozott munkaképességűeknél pedig 8 ezerrel többet hoz a postás a férfiaknak (146,7 ezret, illetve 80 ezret), mint a nőknek. Az összes ellátást figyelembe véve 12 százaléknyi a differencia az átlagértékek között a férfiak javára (náluk 132,1 ezer volt a havi ellátmány januárban, a nőknél 116,8 ezer forint).

Az öregségi nyugdíj összege – amely az év elején a nettó átlagkereset 59 százalékának felelt meg – jelentős területi különbségeket is mutat. A budapesti adat kiemelkedő: 161 ezer forint, vagyis az országos átlagot 26 ezer forinttal, a Bács-Kiskun megyei legalacsonyabb értéket 41 ezer forinttal haladja meg. Az országos átlagnál magasabb összegű ellátást a fővároson kívül csak Pest megyében, valamint Közép-Dunántúlon (Komárom-Esztergom és Fejér megyében) folyósítottak.

Az elmúlt évben a nyugdíjakra és egyéb ellátásokra a GDP 8,9 százalékának megfelelő összeget, 3750 milliárd forintot fordítottak. A kiadások összege 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor a GDP-hez viszonyított aránya 0,5 százalékponttal mérséklődött.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 12.

Miben hasonlít, és miben különbözik egymástól az öregségi résznyugdíj, és az öregségi teljes nyugdíj?

Sokaknak nyújthat segítséget az a lehetőség, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor akkor is nyugdíjba vonulást tesz lehetővé, amikor a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges  legalább húsz év szolgálati idő megszerzése  nem történt meg. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.