Öt városi legenda a kft.-kről

Szerző: dr. Buzády Csongor
Dátum: 2014. április 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. szabályozza a kft.-ket is. Mivel az a legkedveltebb cégforma, számos tévhit kering ezzel kapcsolatban az interneten. Most sorra vesszük ezeket, és megmondjuk, mi a valóság.


1. Tőkeemelési kötelezettség már az első cégmódosításkor?

Városi legenda: „Az első cégmódosításnál rögtön fel kell majd emelni a törzstőkét 3 millió Ft-ra.”

Tény: Már létező társaságok esetében a törzstőkét csak 2016. március 15-ét követően kell emelni, előtte ez csak lehetőség, akkor is, ha egyéb cégmódosításra kerül sor (székhely-változás, új ügyvezető, könyvvizsgáló stb.). Így a cég akár két évig is működhet a csökkentett törzstökével.

2. Az ügyvezető saját vagyonával felel?

Városi legenda: „Most már a céggel együtt az ügyvezető személyes vagyonával is felel károkozás esetén.”

Tények: Az ügyvezetői felelősség új szabályaival kapcsolatosan sokan az ügyvezető egyetemleges felelősségéről beszélnek. Az új Ptk. valóban tartalmaz ilyen rendelkezést, azonban csak és kizárólag a szerződésen kívüli – ún. deliktuális – kárfelelősség kapcsán.

Magyarul: Az ügyvezető személyes vagyonával felel, ha társaság nevében eljárva kárt okoz, de nem felel a cég szerződésszegése esetén (nem-fizetés, hibás teljesítés stb.). Más kérdés, hogy az ellenérdekű szerződő fél hamar rá fog jönni, hogy neki egy deliktuális jogalap kedvezőbb, mint a szerződéses, és egy kis kreativitással – pl. leány vagy testvérvállalat bevonása az ügybe – hamar eljuthatunk a deliktuális kárfelelősséghez. Javasoljuk ezért, hogy az ügyfél készüljön fel megfelelő szerződéses (felelősség korlátozó) rendelkezések alkalmazásával. A társasággal szembeni belső viszonylatban pedig ún. kártalanítási megállapodások előkészítését ajánljuk az ügyvezető és tulajdonosok (tagok) között.

3. A tiltakozás bevezetésével erősödik az ügyvezető pozíciója?

Városi legenda: „Több ügyvezető esetén az ún. „tiltakozás” jogintézmény bevezetése erősíti az egyes ügyvezetők pozícióját.”

Tények: Az új Ptk. jelentős újítása a többes ügyvezetés cégjegyzésen túli szabályozása. Márciustól az egyik ügyvezető tiltakozhat a másik ügyvezető döntése ellen, ha annak intézkedésével nem ért egyet. E tiltakozást a taggyűlés/alapító bírálja el. Azon társaságok esetében, amelyek már szabályozták az ügyvezetői döntéshozatalt, belső felelősséget, megosztották a feladatokat ügyvezetőik között, ezen újítás véleményünk szerint nem fog problémát okozni. Akiknél azonban ilyen belső szabályozás még nem létezik, ajánljuk az ügyvezetési szabályzat mielőbbi elkészítését, hiszen a tiltakozás joga, egyben gondossági kötelessége is lesz az ügyvezetőnek, és aki nem él ezzel, később már akár egyetemlegesen felelhet a másik ügyvezető által okozott károkért.

4. Ügyvezetői felmentvény – mik az érdemi újdonságok?

Városi legenda: „Az ügyvezető felmentése most már a mandátum megszűnése esetén is megtörténhet, így tiszta jogi helyzetet teremt.”

Tények: Az új Ptk. szerint a felmentvényt most már nem csak egy adott üzleti év végén, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet adni, hanem az ügyvezető tisztségének megszűnése esetén is. Kérdéses, hogy e lehetőség valódi többletértéket hoz-e a gazdasági társaságok működésében.
Üdvözlendő újításnak tartjuk viszont, hogy a felmentvény akkor is megadható, ha annak lehetőségét a társasági szerződésben külön nem rögzítették. Javasoljuk, hogy az ügyvezető előző évi tevékenységének értékelését a tagok minden évben tűzzék napirendre, nyíltan vitassák meg, és hozzanak egyértelmű, részletes határozatot. A határozatban természetesen egyedi kivételek és jogfenntartások is megfogalmazhatók.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

5. Diszpozivitás: Teljes a szerződéses szabadság már a kft. esetében is?

Városi legenda: „A tagok a társasági szerződés kialakítása során most már teljes szabadságot élveznek.”

Tények: Az új Ptk. a szerződési szabadságot most már a gazdasági társaságok szabályozása során is alapelvként rögzíti. Ez azonban nem jelenti, azt, amit számos cikkben olvashatunk, vagyis hogy a tagok most már minden egyes kérdésben szabadon dönthetnének és eltérhetnének a törvényi szabályozástól. Ugyanis az alábbi általános korlátokat fogalmazza meg az új Ptk:
1. A társasági szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a cég hitelezői, munkavállalói, illetve kisebbségi tagok jogait nyilvánvalóan sérti.
2. Nem szabad eltérni a törvényi rendelkezésektől, ha az eltérés a cég törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Fontos lesz erre odafigyelni a társasági szerződés kialakításakor, hiszen a fenti két korlát megsértése társasági szerződés érvénytelenségét vonhatja maga után. Javasoljuk ezért, hogy eltérés esetén a társasági szerződés tartalmazzon indokolást, amely rávilágít arra, hogy az adott szabályozásnak mi az eredője, illetve hogy miért nem sérti a fenti korlátokat.

A szerző ügyvéd.


Kapcsolódó cikkek:


Jön az ingyenes állami adattörlő alkalmazás
2021. február 26.

A program a hatóság honlapjáról elérhető portálról lehetővé teszi majd a személyes adatok végleges törlését egy - e-mailben eljuttatott egyedi kóddal aktiválható - törlőszoftver letöltésével és használatával.

EY: újdonság a NAV célkeresztjében
2021. február 23.

Idén is közzétette ellenőrzési tervét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyből kiderül, mely területekre fókuszál vizsgálatai során.