Hogy szabályozza az új Ptk. a hibás teljesítést?

Szerző: dr. Antalóczy Emese
Dátum: 2014. április 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer Kft. által rendezett Ügyvédreggeli című szakmai konferencián Prof. Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár, a Széchényi István Egyetem dékánja tartott előadást a hibás teljesítést érintő kérdésekről, amelyek magánszemélyeket, vállalkozókat egyaránt érintenek. Az előadásról rövid összefoglalót mutatunk be.


Az új Ptk. VI. könyve szabályozza a szerződéses jogviszonyokat, az ebből fakadó jogokat és kötelezettségeket, valamint a szerződésszegés esetköreit. Szerződés alanya lehet természetes és jogi személy is egyaránt, így ezen rendelkezések vonatkoznak akár a magánjellegű, akár a vállalkozási jellegű szerződésekre is.

A Ptk szerint szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Nem minden teljesítés jelent ugyanakkor feltétlen mentesülést további kötelezettség alól. Külön szabályozza a Ptk. azt az esetkört, amikor történik teljesítés, de ez nem felel meg a felek közötti szerződésben előírtaknak, így ezen körülmények vezetnek a szerződésszegéshez (2013. évi V. törvény, Hatodik könyv, Második rész, X. cím, XXIV. fejezet).

Mikor valósul meg a hibás teljesítés?

A szerződésben meghatározott kötelezett teljesíti a szerződéses kötelezettségét, de a teljesítés időpontjában az adott szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, tehát teljesítéskori minőségi problémák merülnek fel.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Kimentési lehetőséget biztosít a törvény azzal, hogy nem minősíti hibás teljesítésnek azt az esetet, amikor a jogosult a hibát szerződéskötés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett. A kimentési szabályok miatt a jogosult már szerződéskötéskor körültekintően kell eljárjon.

Fogyasztói szerződések esetén – amelyet immár a Ptk. azzal határozz meg, hogy szerződéses felekként a fogyasztót és vállalkozást emeli ki – semmis az a kikötés, amely a szerződésszegési jogkövetkezmények közül a kellékszavatosság és jótállás kérdéskörében a fogyasztó hátrányára tér el. A hatályos Ptk. megengedi, hogy – amennyiben az eltérést külön nem tiltja – a felek szerződéseikben eltérjenek a jogszabályi rendelkezésektől, de szigorúbb és korlátozottabban módosítható előírásokat tartalmaz fogyasztói szerződések esetén.

A fogyasztókat védi az azon vélelemről való rendelkezés is, amely szerint – ellenkező bizonyításáig – a teljesítést követő hat hónapon belül, a fogyasztó által felismert hibát a teljesítéskor már meglévő hibának kell tekinteni, és erre vonatkozóan immár a hibás teljesítés szabályai alkalmazandóak. Az új Ptk. rendelkezései szerint, az összeszerelés – amennyiben ez felmerül – az alapteljesítésbe tartozik, így az ebből adódó teljesítési hiba is a fentebb leírtak szerint értelmezendő.

Melyek a hibás teljesítés jogkövetkezményei?

Az új Ptk-ban a hibás teljesítés miatti jogkövetkezmények rendszere teljesen megváltozott, új elem is került bele. A jogszabály az alábbiakról rendelkezik:

Kellékszavatosság

Visszterhes ügyletek esetére egy objektív helytállási kötelezettség. A jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kérheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a szerződéstől elállhat. A törvény szabályozza, hogy a jogosult mely feltételekkel tudja kellékszavatossági igényét érvényesíteni, például a jelentéktelen hiba esetén tiltja az elállást. A jogosult a választott kellékszavatossági igényét megváltoztathatja, egyikről áttérhet a másikra, de az áttéréssel okozott költséget a kötelezettnek meg kell fizetnie. A bíróság a jogosult – kellékszavatossággal kapcsolatos – kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezheti a feleket olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

Határidőket tekintve, változtak az előírások: igényérvényesítésre nincs jogvesztő határidő, a korábbi teljesítéstől számított hat hónap helyett egy év lett, fogyasztói szerződések esetén két év (kivétel használt dolog, ott egy év), ingatlan esetén teljesítéstől számított öt év. A dolog kicserélésével vagy kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik.

Termékszavatosság

Új jogintézmény. Hibás teljesítés esetére rendeli a gyártó szavatossági kötelezettségét, bizonyos feltételek mellett. Nincs közvetlen kapcsolat a gyártó és a fogyasztó között, mégis lehetőség van a fogyasztónak a gyártóval szemben fellépni. Termékszavatosság körében a jogszabály gyártónak tekinti a a termék előállítóját és forgalmazóját is.

Kimentési lehetőséget is megfogalmaz a törvény, amennyiben a terméket nem üzleti tevékenység vagy önálló foglalkozás keretében gyártották, forgalmazták, ha a termék hibája a forgalomba hozatalának időpontjában a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, valamint, ha termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Tulajdon-átruházás esetén a termékszavatosságot az új tulajdonos tudja érvényesíteni a gyártóval, forgalmazóval szemben.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ettől eltérő intézmény a termékfelelősség, amelynél ha a termék kárt okozott, akkor a termékkárért a gyártó felel. Termékkárként határozza meg a Ptk. a hibás termék által okozott halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kárt, valamint a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak az MNB devizaárfolyamán átszámolt forintértéknél magasabb összegű kárt, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a kár elszenvedője is ilyen célra használta. Termékfelelősség körében gyártónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a terméket az Európai Gazdasági Térség területére behozta (importáló).

A Ptk. meghatározása szerint, a termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, és itt figyelemmel kell lenni a termék rendeltetésére, használatára, termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. Kimentési lehetőséget ez esetben is felsorol a törvény, viszont károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis. A károsult igényét, e jogcímen, a kárról való tudomásszerzést követő három év alatt terjesztheti elő, a gyártót pedig termékfelelősség címén kötelezettség a forgalomba hozataltól számított tíz évig terheli.

Jótállás

Korábban a szerződési biztosítékoknál volt meghatározva, de mivel ez a hibás teljesítés egy jogkövetkezménye, az új Ptk. már a szerződésszegés rendelkezési közzé helyezte át.

A teljesítésért jótállást szerződésben lehet vállalni, illetve jogszabály írhat elő (pl. tartós fogyasztási cikkek, lakásépítés körében) ilyen kötelezettséget, és a kötelezett e feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. A kötelezett mentesül viszont a jótállási kötelezettsége alól, amennyiben a hibáról bebizonyítja, hogy az a teljesítés után keletkezett. Tulajdon-átruházás esetén, a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. A bizonyítás a kötelezettet terheli – kellékszavatosságnál volt egy vélelem.

Kártérítési igény

Az új Ptk. szerint magasabb szintű kártérítési felelősség, amely – bár enyhébb formában – de az ingyenes szerződések esetén is fennáll.

Általános szabályként írja elő a törvény, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Felelősség alól mentesülés feltétele, annak bizonyítása, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt a fél elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Kártérítés esetén, amennyiben az természetben megoldható, akkor a termékszavatosság kap elsődlegességet, és az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (javítás, csere).
Ingyenes szerződések esetében enyhébb a felelősség megállapításának esete: csak a szándékosan okozott, felróható károkat kell megtéríteni, illetve azt a kárt amelyet lényeges információ elmaradása okozott.

Igény kumulációra nincs lehetőség: egyszerre nem lehet szerződésen kívüli vagy szerződés alapján történő szabályok szerint kártérítést érvényesíteni. Amennyiben a szerződés szerinti szabályok megállapíthatóak, akkor azt kell választani. Az elévülésre az általános szabályok az irányadóak.

Jogszavatosság

Csak visszterhes átruházásra vonatkozó kötelezettség, amely körében biztosítani kell, hogy a jogosult tulajdonjogát, más jog gyakorlását vagy követelés megszerzését harmadik személy joga ne korlátozza. Ez esetben a kötelezettet fel kell szólítani, hogy tehermentesítés érdekében a szükséges lépéseket tegye meg. Ha a kötelezett jóhiszemű volt, akkor a szerződéskötéshez kapcsolódó károkat kell megtérítse. Nem illetik meg a jogszavatossági jogok a jogosultat, ha szerződéskötéskor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha ezekért a kötelezett kifejezetten szavatosságot vállalt.

Az előadás, valamint a fentebbi rendelkezések összegzéseként kiemelendő, hogy az új Ptk. hatálya alatt még fontosabbá váltak a szerződéskötéskor ismert körülmények, ezáltal a szerződésben megfogalmazandó lényeges ismérvek, és ezekre nemcsak vállalkozást érintő szerződésekben, hanem általánosságban is célszerű nagy figyelmet fordítani.


Kapcsolódó cikkek:


Jön az ingyenes állami adattörlő alkalmazás
2021. február 26.

A program a hatóság honlapjáról elérhető portálról lehetővé teszi majd a személyes adatok végleges törlését egy - e-mailben eljuttatott egyedi kóddal aktiválható - törlőszoftver letöltésével és használatával.

EY: újdonság a NAV célkeresztjében
2021. február 23.

Idén is közzétette ellenőrzési tervét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyből kiderül, mely területekre fókuszál vizsgálatai során.