Pesszimizmus a fővárosi ingatlanfronton


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Drasztikusan romlottak a kilátások a budapesti üzleti ingatlanok és irodák piacán. A lakásoknál mutatkozik némi éledezés, de a következő egy évben az eladási árak itt sem emelkednek még. Az InfoTandem heti infografikája.


Az ingatlanpiacon érdekelt fejlesztők, forgalmazók és tanácsadók, a potenciális megrendelőnek számító vállalatok, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveit, elképzeléseit és kilátásait igyekszik feltérképezni a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatása. A jövőben évente kétszer publikálandó magyarországi, illetve budapesti ingatlanpiaci index szintetizálva jeleníti meg az egyes részterületek következő 12 hónapban várható helyzetét. Megközelítésük speciális: nem egy hipotetikus egyensúlyi állapothoz, hanem az ingatlanfront hosszú távú piaci átlagához viszonyítanak. Ezt jelenleg a 2006 és 2010 közötti periódus testesíti meg, amelynek értékét 100-nak veszik. A mostani kilátásokat az mutatja, hogy az aktuális mutatók mennyivel térnek el e szinttől lefelé, illetve felfelé.

A legfrissebb, 2012 októberében készült felmérésben a Budapestre, illetve a hazai ingatlanpiac egészére vonatkozó összevont jelzőszám is csökkent – mindkettő 90-es értéket vett fel –, vagyis a megkérdezettek a konjunktúra romlására számítanak.

A fővárosi helyzetet részletesen megvizsgálva az tűnik ki, hogy a lakásokat leszámítva valamennyi részindex gyengült a fél évvel korábbi felmérés óta. A legmélyebb borúlátás az üzlethelyiségek piacát jellemzi. Olyannyira, hogy ekkora pesszimizmusra a felmérés történetében még nem akadt példa. Mindez úgy, hogy egy évvel ezelőtt kifejezetten optimista hangulat uralkodott.

Az irodafronton hatalmas kihasználatlan területek halmozódtak fel, s az ingatlanosok nem érzékelik, hogy javulna a helyzet. Így ez a részindex is hatalmasat zuhant, minden eddiginél mélyebbre jutva. A GKI elemzői az elmúlt másfél évben mért derűlátást sem látták teljesen megalapozottnak, s a mostani összeomlást is inkább egyfajta pánikreakciónak tekintik. Az ország egészét jellemző index mindenesetre jóval kevésbé csökkent.

A raktárpiaci fejlesztések lényegében már 2011-ben leálltak, s az idei esztendő sem hozott fordulatot. Itt is óriási kiadatlan területek hűtik a várakozásokat, s fogják vissza a fejlesztéseket. A bérlői aktivitás a fővárosi agglomerációban mintha éledezne, de érdemi fellendülésre egyelőre itt sincs remény, országos szinten pedig még kevésbé.

Egyedül a lakáspiacon érzékelhető minimális – a stagnáláshoz közeli – javulás, köszönhetően annak, hogy a nem zöldövezeti budai részeken, valamint az észak-pesti panellakások esetében némiképp bizakodóbbak lettek a várakozások.

A következő 12 hónapban valamennyi vizsgált szegmensben további árcsökkenés valószínű. A leginkább még az új lakásoknál maradhat meg a mai eladási árszint, a használt ingatlanok viszont még olcsóbbakká válnak. Az üzleti ingatlanok bérleti díjai 2-3 százalékkal szintén lefelé mozdulhatnak; a bérlők és bérbeadók alkujában várhatóan az előbbiek indulhatnak jobb eséllyel.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.